Nemzetközi kapcsolatok
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban Atomtörvény) 8.§-a alapján az Országos Atomenergia Hivatal (feladatkörében) együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük kétoldalú szakmai megállapodásokat köt, két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn. A hivatal továbbá összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő nemzetközi együttműködést, és ennek körében véleményezi az e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, valamint figyelemmel kíséri - hatáskörét illetően - azok megvalósulását.
Az Országos Atomenergia Hivatal az Atomtörvény alapján:
• együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségével, az Európai Atomenergia Közösséggel, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel,
• ellátja az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat,
• gondoskodik a hatáskörébe utalt, az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítéséről a nukleáris biztonsággal, a radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag biztonságos kezelésével, a nukleárisbaleset-elhárítással, a nukleáris védettséggel, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, továbbá az atomkárért való felelősséggel összefüggésben,
• előkészíti a nukleáris biztonsággal és a radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag biztonságos kezelésével nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentéseket, és gondoskodik a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről a Nemetközi Atomenergia Ügynökség felé.
Többoldalú nemzetközi kapcsolatok
Az Országos Atomenergia Hivatal többoldalú kapcsolatok terén folytatott nemzetközi tevékenységének eredményeként Magyarország aktív részese minden fontos, az atomenergia békés célú alkalmazásával összefüggő többoldalú nemzetközi szerződésnek és azok rendelkezéseit maradéktalanul végre is hajtja. Az Országos Atomenergia Hivatal képviselői továbbá aktív szerepet játszanak az atomenergia alkalmazásának biztonságával és védettségével foglalkozó nemzetközi szerződések alapján létrejött univerzális és regionális nemzetközi szervezetekben, egyes többoldalú nemzetközi szerződések végrehajtására létrehozott fórumokon, illetve a nemzetközi együttműködés egyéb fórumjellegű formáiban.
Nemzetközi szervezetek
(www.iaea.org)
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Alapokmányát 1956 októberében fogadta el az ENSZ Közgyűlése. A NAÜ 1957-ben alakult meg mint autonóm kormányközi szervezet az ENSZ szakosított szervezeteinek családjában, amelynek jelenleg 178 tagállama van. Székhelye Bécs. Magyarország az elsők között ratifikálta a NAÜ Alapokmányát, így a szervezet alapító tagjai közé tartozik.
A NAÜ tevékenysége alapvetően három nagy, egymással összefüggő és egyensúlyban lévő területet ölel fel: a nukleáris energia és más nukleáris technológiák békés célú felhasználásának segítése és támogatása, a nukleáris biztonság erősítése, valamint a nukleáris tevékenység békés jellegének ellenőrzése az ún. biztosítéki rendszer keretében.
(www.oecd-nea.org)
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvencióját 1960 decemberében fogadták el, a szervezetnek jelenleg 38 tagállama van. A Nukleáris Energia Ügynökség az OECD egy specializált ügynöksége, részes államainak száma 34. (Az Oroszországi Föderáció tagságát az OECD Nukleáris Energia Ügynökségben (NEA) 2022. május 11-i hatállyal felfüggesztették.) A Szervezet és az Ügynökség székhelye: Párizs. Magyarország 1996 óta részes állama a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), és az azon belül létrejött Nukleáris Energia Ügynökségnek (NEA).
A Nukleáris Energia Ügynökség küldetése, hogy a tagországokat segítse a nukleáris energetika tudományos technológiai és jogi kérdéseinek megválaszolásában annak érdekében, hogy azt gazdaságosan fenntartható és környezetbarát módon lehessen működtetni, és továbbfejleszteni.
(http://www.euratom.org/)
(www.ensreg.eu)
Az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) 1957. március 25-én alapították a második római szerződéssel, az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó Római Szerződés aláírásával egy napon. Székhelye: Brüsszel. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással 2004-ben tagja lett az Európai Atomenergia Közösségnek is. Az Európai Unió mind a 27 tagállama részese az Euratom Szerződésnek (ami a Lisszaboni Szerződésnek is része), függetlenül attól, hogy van-e nukleáris létesítménye.
A tagállamok megállapodtak az atomenergia békés célú felhasználásában és az atomenergia-ipar fejlesztése terén való együttműködésben. Mindez az atomenergia területén való kutatások összehangolását, a védelmi szabályok közös megalkotását, a közös piac létrehozását jelentette az atomenergia termelését érintő összes területen, beleértve a tőke és a szakemberek szabad áramlását is.
Az Európai Bizottság 2007. július 17-i határozatával hozta létre az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportját (European Nuclear Safety Regulators’ Group, a továbbiakban: ENSREG) mint független szakértői testületet, amely saját kezdeményezésére vagy az Európai Bizottság kérésére tanácsot ad a Bizottságnak, továbbá közreműködik abban, hogy a nukleáris létesítmények biztonsága és a kiégett fűtőelemek, valamint a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése terén közös álláspont alakuljon ki. Az ENSREG emellett elősegíti a nemzeti nukleáris hatóságok közötti egyeztetést és együttműködést. Az ENSREG keretében jelenleg négy munkacsoport működik: nukleáris biztonsági, hulladék- és leszerelés-technikai, átláthatósági, valamint nemzetközi együttműködési csoport.
Magyarország részt vesz az Európai Unió nukleáris területen működő munkacsoportjainak tevékenységében, így a nukleáris területen legfontosabb döntés-előkészítő munkacsoport, a Tanács Nukleáris Kérdések Munkacsoportjának (WPAQ) munkájában is. Magyarország továbbá részt vesz az Euratom Szerződés 31. (alapvető sugárvédelmi előírások - Basic Safety Standards), 35-36. (a környezet sugárvédelmi ellenőrzése és monitorozó rendszere) és 37. (radioaktív kibocsátások ellenőrzése) cikkei alapján létrehozott Szakértői Csoportokban, illetve az Euratom Ellátási Ügynökség Tanácsadó Bizottságában (Euratom Supply Agency – Advisory Committee) is.
(www.ctbto.org )
Az Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT) 1996. szeptember 24-én New Yorkban nyitották meg aláírásra. A három szervből – a Részes Államok Konferenciájából, a Végrehajtó Tanácsból és a Technikai Titkárságból – álló Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization, CTBTO) létrehozásáról a Szerződés II. cikke rendelkezik.
A CTBT 180 nappal azt követően lép hatályba, hogy azt a szerződés 2. mellékletében felsorolt 44 állam ratifikálta. Mivel ezt mindezidáig csak 35-en tették meg, a szerződés még nem lépett hatályba (Oroszország 2023 novemberében hivatalosan is visszavonta az atomcsendezgyezmény ratifikációját). Ettől függetlenül a Szervezet Technikai Titkársága működik, székhelye: Bécs.
A CTBT célja a nukleáris fegyverek felszámolása az új típusú nukleáris fegyverek kifejlesztésének és minőségi tökéletesítésének tiltásával. A szervezet kulcsszerepet játszik a nukleáris proliferáció (a nukleáris fegyverek elterjedése) megakadályozásában és a nukleáris leszerelésben.
Többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló egyéb együttműködések
(www.nsg-online.org)
Az Atomsorompó Egyezmény három alapvető pilléren nyugszik: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása (non-proliferáció), a meglévő nukleáris fegyverek leszerelése és a nukleáris energia békés célra történő felhasználása.
Az Atomsorompó Egyezmény 1970-es hatályba lépését követően a nukleáris technológiával rendelkező (szállító) országok megbeszéléseket kezdeményeztek azzal a céllal, hogy összehangolják az Egyezmény III. 2. cikke szerinti exportellenőrzési kötelezettségek értelmezését. 1974-ben a legnagyobb nukleáris szállító országok (Kanada, Franciaország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, az akkori Szovjetunió, Német Szövetségi Köztársaság és Japán) londoni ülésükön a non-proliferációs erőfeszítéseik további erősítéséről tárgyaltak. Ennek eredményeképpen irányelveket fogalmaztak meg, amelyeket ma az NSG (Nuclear Suppliers Group – Nukleáris Szállítók Csoportja) irányelveiként ismernek. Az NSG tagállamoknak ezeket az irányelveket kell alkalmazniuk minden békés célú szállítás esetén annak érdekében, hogy a szállított terméket, vagy technológiát ne lehessen felhasználni biztosítéki ellenőrzés nélküli üzemanyagciklusban, illetve nukleáris robbanószerkezet előállítására. A Nukleáris Szállítók Csoportjának jelenleg 48 tagja van, Magyarország 1985 óta vesz részt a csoport munkájában.
Az NSG nem szed tagdíjat, nincsen titkársága, sem közös költségvetése. A nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi japán képviselet látja el a kapcsolattartási pont feladatait és a munkacsoportok ülései is ott zajlanak. Az évenként megválasztott új elnök a következő plenáris ülés házigazdája.
(https://zanggercommittee.org/)
A Zangger Bizottság 1971-ben alakult, amióta azonban a tagjait is tömörítő Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) megalakult és megkezdte munkáját, a Zangger Bizottság szakértői háttérszervezetként egészíti ki az NSG munkáját, elsősorban a biztosítéki garanciákat igénylő nukleáris anyagok és berendezések listájának összeállításakor. A Bizottságnak jelenleg 39 tagja van, üléseinek helyszíne: Bécs.
A Bizottság legfontosabb célkitűzése, hogy elősegítse az információ áramlását olyan exporttevékenységekről, amelyek során a hasadóanyagokkal és a hozzájuk rendelhető technológiákkal rendelkező országok ilyen anyagokat és technológiákat juttatnak el a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező, illetve a szerződésben nem részes államoknak. Amennyiben ilyen jellegű export megvalósul, a Bizottság felszólítja a szállítást végző országot: a NAÜ révén kérjen biztosítéki garanciákat arra vonatkozóan, hogy a tőle származó anyagok és/vagy berendezések nem alkalmasak nukleáris kísérletek előkészítésére vagy nukleáris fegyverek gyártására. A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az általa összeállított listán azokat az anyagokat és berendezéseket, amelyeknek exportja esetén elengedhetetlen a megfelelő NAÜ biztosítéki garanciák beszerzése.
Fórum jellegű szervezetek
(www.wenra.eu)
A Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) 1999-ben jött létre, jelenleg 19 tagállama és 10 megfigyelő státuszú, illetve 3 társult tagja van. (Oroszországi Föderáció (társult tag), valamint Belarusz (megfigyelő) részvételét a WENRA-ban 2022 áprilisában felfüggesztették.) Magyarország 2003 óta vesz részt a WENRA munkájában.
A szövetség célja, hogy legalább a közösen megállapított alapszinten harmonizálja az európai atomerőművek biztonsági követelményeit, amelynek érdekében 2008-ban kiadta az üzemelő atomerőművekre vonatkozó előírásokat. A tagországok vállalták, hogy ezeket az előírásokat beépítik a nemzeti nukleárisbiztonsági szabályozásukba.
(https://esarda.jrc.ec.europa.eu)
Az 1969-ben alakult Európai Biztosítéki Kutatási és Fejlesztési Szövetség a nukleáris biztosítéki területen működő európai szervezeteket tömöríti. Az ESARDA szervezetének nemzeti hatóságok (amelyek az ellenőrzést végzik), nukleáris létesítmények üzemeltetői (amelyeket ellenőriznek), valamint kutatóközpontok, ill. egyetemek (amelyek a nukleáris biztosítékkal kapcsolatos K+F tevékenységet végzik) a tagjai.
Az ESARDA legfőbb célja a nukleáris biztosítéki területen folyó kutatási és fejlesztési tevékenység összehangolása és elősegítése. A szervezet fórumot is biztosít a nukleáris biztosítéki területen tevékenykedő kutatóknak, fejlesztőknek, nukleáris létesítmények operátorainak, ill. nukleáris területen érdekelt hatóságoknak az intenzív információcserére.
(www.ensra.org)
Az Európai Nukleáris Védettség Területén Kompetens Hatóságok Szövetségét 2004-ben hozták létre, amelyhez az Országos Atomenergia Hivatal 2009-ben csatlakozott. Az ENSRA-nak 16 tagállama van.
Az ENSRA célja, hogy az egyes hatóságok szakmai tapasztalataikat, bizonyos bizalmas információkat informálisan megosszanak egymással, harmonizálják a nemzeti követelményeiket és azok gyakorlati megvalósítását a nukleáris létesítmények fizikai védelme vonatkozásában.
(www.herca.org)
Az Európai Sugárvédelmi Hatóságok Vezetőinek Találkozóját 2007-ben alapították, az önkéntességen alapuló szerveződés jelenleg 32 európai országból 56 sugárvédelmi hatóságát foglalja magában.
A HERCA célja, hogy az Euratom Szerződést alapul véve közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket azonosítson be és gyakorlati megoldásokat dolgozzon ki akár a nemzeti szabályozások harmonizációja céljából.
(http://wwerforum.org/)
A WWER Hatósági Fórumot 1993-ban hozták létre tapasztalatcsere céljából azon államok, amelyek WWER típusú atomerőművi blokkokat üzemeltetnek. A Fórum tagjai: Belarusz, Bulgária, Csehország, Finnország, India, Irán, Kína, Magyarország, Oroszország, Örményország, Szlovákia és Ukrajna. Egyiptom, Franciaország, Németország, Törökország, valamint a NAÜ megfigyelőként vesz részt a Fórum munkájában.
(http://www.euraca.eu/)
A Radioaktív Anyagok Biztonságos és Fenntartható Szállítása Területén Kompetens Hatóságok Szövetségét 2008-ban hozta létre Franciaország és az Egyesült Királyság. Jelenleg 27 európai állam hatóságai vesznek részt a Szövetség munkájában, amelynek 2016-tól Magyarország is tagja.
A Szövetség célja, hogy segítse a nemzetközi előírások nemzeti jogszabályokba történő átültetését, hatékonnyá tegye a nemzetek közötti információcserét a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatban, ily módon is előmozdítva a szállítások biztonságának növelését.
Kétoldalú kapcsolatok
Az Országos Atomenergia Hivatal kétoldalú nemzetközi kapcsolatai egyrészt Magyarország egyes, kétoldalú nemzetközi szerződésein alapulnak, amelyek végrehajtására részben vagy egészben az Országos Atomenergia Hivatal lett kijelölve. Ezek a nemzetközi egyezmények az alábbi területeken jöttek létre:
• az atomenergia békés célú felhasználása,
• a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel összefüggő kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozása,
• a nukleáris balesetek esetén adandó gyorsértesítés,
• az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó képzési, kutatási, hatósági és műszaki együttműködés.
Az Országos Atomenergia Hivatal kétoldalú nemzetközi kapcsolatai másrészt a saját feladat- és hatáskörében kötött szakmai megállapodásokon alapulnak. Harmadrészt ki kell emelni, hogy az Országos Atomenergia Hivatal ad hoc módon – szükség szerint - nemzetközi és fórumjellegű szervezetek margóján szintén tart találkozókat olyan államok társhatóságainak képviselőivel, amelyekkel nem került sor sem kétoldalú nemzetközi szerződés, sem pedig szakmai megállapodás aláírására.
Nemzetközi szerződésen alapuló kétoldalú kapcsolatok
Az Országos Atomenergia Hivatal kétoldalú nemzetközi szerződések alapján az alábbi államokkal működik együtt:
Amerikai Egyesült Államok
Ausztrália
Ausztria
Csehország
Horvátország
Kanada
Koreai Köztársaság
Németország
Oroszországi Föderáció
Románia
Szaúd-Arábiai Királyság
Szerb Köztársaság
Szlovákia
Szlovénia
Ukrajna
Vietnam
Szakmai megállapodáson alapuló kétoldalú kapcsolatok
Az Országos Atomenergia Hivatalnak jelenleg az alábbi államok társhatóságaival van hatályos kétoldalú szakmai megállapodása:
Amerikai Egyesült Államok
Ausztrália
Belarusz Köztársaság
Bulgária
Cseh Köztársaság
Egyesült Arab Emírségek
Egyesült Királyság
Finnország
Lengyelország
Marokkó
Oroszországi Föderáció
Románia
Szlovákia
Török Köztársaság
Ukrajna