Az Országos Atomenergia Hivatal a mai napon (2021. január 19-én) 8 óra és 14 óra között tartja elektronikus sajtótájékoztatóját, az összefoglaló elérhető az OAH honlapján.
Az OAH 2021. január 19-én tartja évindító sajtótájékoztatóját „2020: járványhelyzetben sem változott a nukleáris biztonság szintje, 2021: létesítési engedélyezési eljárás a fókuszban” címmel. A járványhelyzetre való tekintettel idén elektronikus formában kerül sor a rendezvényre.
Az Országos Atomenergia Hivatal évindító sajtótájékoztatójához készített sajtóanyag és előadás elérhető az OAH honlapján.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2020. január 23-án (csütörtök) 10.30 órai kezdettel tartja évindító sajtótájékoztatóját, amelynek fókuszában a hazai nukleáris létesítmények értékelése, valamint az új blokkok engedélyezése áll.
Az Országos Atomenergia Hivatal évindító sajtótájékoztatójához készített sajtóanyag és előadás elérhető az OAH honlapján.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2019. január 10-én (csütörtök) 10.30 órai kezdettel tartja évindító sajtótájékoztatóját, amelynek fókuszában a hazai nukleáris létesítmények értékelése, valamint az új blokkok engedélyezése áll.
Az Országos Atomenergia Hivatal évindító sajtótájékoztatójához készített sajtóanyag és előadás elérhető az OAH honlapján.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2018. január 11-én (csütörtök) 10.30 órai kezdettel tartja évindító sajtótájékoztatóját, amelynek fókuszában a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, az épületsüllyedési kérdések, továbbá az új blokkok létesítése áll.
Az Országos Atomenergia Hivatal évindító sajtótájékoztatójához készített sajtóanyag és előadás elérhető az OAH honlapján.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2017. január 18-án 10.30 órai kezdettel tartja évindító sajtótájékoztatóját, amelynek fókuszában az új blokkok engedélyezése, az üzemidő-hosszabbítás és a nukleárisbaleset-elhárítás áll.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Országos Atomenergia Hivatal és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2016. június 24-én (pénteken) 10.30 órai kezdettel közös sajtótájékoztatót tart a teljes magyar nukleárisbaleset-elhárítási rendszert felülvizsgáló kéthetes EPREV-misszió eredményeiről. Helyszín: OAH-székház, 1036 Budapest, Fényes Adolf u. 4. A sajtótájékoztatót Juan Carlos Lentijo főigazgató-helyettes (NAÜ), Fichtinger Gyula főigazgató (OAH), Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, főigazgató-helyettes (BM OKF), és Chris Dijkens misszióvezető (igazgató, Infrastruktúráért és környezetvédelemért felelős minisztérium, Hollandia) tartja.
Az elmúlt időszakban számos esetben jelent meg téves információ a nagy aktivitású hulladékok végső elhelyezésére vonatkozó, Boda térségében végzett kutatásokkal kapcsolatban.
Egyfelől tényleges felszíni kutatások valóban csak ebben a térségben folynak, azonban a tevékenységek megkezdése előtt két alkalommal folytattak le, először a Nyugat-Mecsek területeire, majd az egész országra vonatkozó szűrési programot a szakemberek, amely geológiai, környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is figyelembe véve rangsorolta a lehetséges helyszíneket. Mindkét esetben a bodai térség tűnt a szakmai szempontok alapján a legalkalmasabbnak.
Másrészről egyelőre nem született döntés a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló mélygeológiai tároló létesítéséről. Az Országos Atomenergia Hivatal – a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. kérelméhez kapcsolódó eljárásban – kizárólag a bodai térségre vonatkozó telephelykutatási keretprogramot fogadta el. A tároló létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás a kutatási fázisok sikeres befejezése esetén is még több évtizedes távolságra van, mivel most még nem tudható biztosan, hogy a Bodai Agyagkő Formáció valóban alkalmas-e a tárolólétesítmény befogadására.
A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala a Budapest, X. kerület Gergely utcai egykori hulladéklerakó kármentesítési eljárásának keretében megkereste az Országos Atomenergia Hivatalt, tekintettel arra, hogy a kármentesítési monitoring tevékenység során két talajvízfigyelő kútban a természetes hátteret meghaladó radionuklid-koncentrációt mértek. A mért értékek nagyságrendekkel maradnak el az ivóvízre vonatkozó, WHO által meghatározott határértékektől. A rendelkezésre álló információk, valamint az OAH 2019. augusztus 13-án végzett helyszíni méréseinek eredményei alapján, jelen körülmények között sugárvédelmi szempontból nem indokolt közvetlen beavatkozás, a lakosság és a környezet biztonsága garantált. Tekintettel azonban arra, hogy a talajvízfigyelő kutakból vett minták mérési eredményei – feltehetően kis mennyiségű – radioaktív anyag jelenlétére utalnak, az OAH hivatalból eljárást indított a helyzet értékelése, a történtek kivizsgálása és a további teendők meghatározása céljából.
Az elmúlt héten közérdekű bejelentés érkezett az Országos Atomenergia Hivatalhoz, melyben a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet (továbbiakban Intézet) Fiumei úti telepehelyének műtőiben üzemeltetett röntgenberendezések alkalmazásának sugárvédelmi hiányosságaira hívták fel a hatóság figyelmét, kérve a hatósági intézkedést. Az OAH ellenőrzésének eredményéről az alábbiakban adunk tájékoztatást.
A radioaktív anyagok alkalmazásának és az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések üzemeltetésének hatósági felügyeletét az OAH 2016. január 1-től [a 487/2015 (XII.30.) Korm. rendelet hatályba lépésétől] látja el. A hatósági felügyelet általános alapvetése, hogy az atomenergia alkalmazóját terheli a felelősség az atomenergia kizárólag biztonságos, a szigorú szabályozásnak megfelelő használatáért. Az atomenergia használata sugárveszélyes tevékenységgel jár, mely tevékenységeknek különböző a biztonsági kockázata. Az OAH a biztonsági kockázat figyelembevételével szervezi a hatósági tevékenységét, így a hatósági ellenőrzéseket is. Egy atomreaktor üzemeltetéséhez képest az orvosi diagnosztikai röntgenberendezések alkalmazása alacsonyabb kockázati kategóriába tartozik. Az OAH éves szinten mintegy 1500 sugárvédelmi ellenőrzést végez ezeken az alacsonyabb kockázatú munkahelyeken. A hatósági felügyelet másik fontos pillére az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás, amely vezetéséért az OAH a felelős, így folyamatosan ellenőrzi, hogy a sugárveszélyes munkát végző munkavállalók dózisa az előírt határérték alatt maradjon. Amennyiben a dozimetriai ellenőrzés feltárja, hogy határérték-túllépés történt, az OAH kivizsgálást indít.
A Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézetből érkezett dolgozói bejelentéssel kapcsolatban az OAH a hatósági vizsgálatot megkezdte, és a vizsgálat eredményétől függően érvényesítési eljárást indíthat.
2019. január 21-én Pécs beépített iparterületén egy zárt sugárforrást tartalmazó szonda (béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben) leesett az 1800 m mélységben lévő kúttalpra. Az eseményről a vizsgálatot végző engedélyes 2019. január 22-én értesítette az OAH-t. A szondát 2019. február 6-án délelőtt az Országos Atomenergia Hivatal által jóváhagyott intézkedési terv alapján, illetve az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. Az INES 1-es minősítésű esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett.
2018. október 1-jén befejeződött Nemzetközi Atomenergia Ügynökség IRRS „követő” missziója, amely a teljes nukleáris hatósági rendszert felülvizsgáló 2015-ös misszió javaslatainak és ajánlásainak teljesítését vizsgálta. A NAÜ közleménye szerint Magyarország jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt három évben.
2018. július 4-én a Greenpeace tanulmányt tett közzé, amely részletesen foglalkozik a hazai nukleáris szabályozással, illetve az Országos Atomenergia Hivatallal, leginkább a 2015-ben a teljes hatósági rendszert felülvizsgáló, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által végrehajtott IRRS-misszió megállapításaira alapozva. A tanulmány főként a 2015-ös állapotot rögzíti, ezáltal teljesen elavult, az azóta történt jelentős változásokról, fejlődésről nem vesz tudomást. Továbbá előfordul, hogy félre-, vagy szakmailag rosszul értelmezik a NAÜ előírásait. A szerző semmilyen formában nem kereste meg az OAH-t, pedig örömmel jeleztük volna mindazon eredményeket, amelyeket az elmúlt években kemény munkával, konkrét akciótervre alapozva elértünk azokon a területeken, amelyeket vizsgáltak. Eddig is és ezután is kiemelten fontos alapelv számunkra az átlátható és nyitott működés, a megkeresésekre mindig legjobb tudásunk szerint válaszolunk.
2018. április 10-12. között, Magyarország Kormányának támogatásával, Budapesten került megrendezésre a Nukleáris Terrorizmus Elleni Globális Kezdeményezés (Global Initiative to Combat Nuclear Terrorism – GICNT) radioaktív sugárforrások védettségéről és azok jogtalan eltulajdonítására történő reagálásról szóló, Fierce Falcon elnevezésű workshopja. Magyarország tagja a 88 ország és 5 hivatalos megfigyelő szervezet által, a nukleáris terrorizmus globális szintű fenyegetésével szemben létrehozott önkéntes partnerségnek.
Az Országos Atomenergia Hivatal elkészítette válaszát a Perger András által jegyzett nyílt levélre reagálva, amely elérhető az OAH honlapján.
Az elmúlt napokban több sajtóorgánum cikkezett a ruténium szennyezésről, a szennyezést okozó létesítményről.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Országos Atomenergia Hivatal, valamint több nukleáris biztonsági hatóság és intézet szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet beazonosítani a szennyezés pontos forrását. Abban azonban egyetértenek, hogy az Európa felett megjelent RU-106 szennyezés környezeti és egészségügyi kockázata elenyésző, továbbá, hogy a mérések és az elvégzett modellszámítások alapján valószínűsíthető, hogy a forrás az Ural környékén található, de nem atomerőmű.
Az Országos Atomenergia Hivatal október eleje óta fokozott figyelemmel kíséri a hazai méréseket, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatóit és a társhatóságok jelentéseit, továbbá közvetlen kapcsolatba lépett az orosz hatósággal.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői csoportja a mai napon befejezte magyarországi nukleáris védettségi tanácsadó misszióját.