ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső
Hirdetmények

Nincs aktuális hirdetmény!


ÖSSZES HIRDETMÉNY

Magyarorszag.hu

Kormany.hu

Kozadat.hu

INES

INES skála

A lakosságnak a sugárzás forrásaival kapcsolatos események biztonsági jelentőségéről való azonnali és következetes tájékoztatására szolgál a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skála (röviden: INES-skála). A gyakorlati alkalmazások széles spektrumát foglalja magába, beleértve az olyan ipari felhasználásokat, mint az ipari radiográfia (pl. anyagvizsgálat), sugárforrások kórházi alkalmazása (pl. diagnosztika, terápia), nukleáris létesítményekben végzett tevékenységek, továbbá a radioaktív anyagok szállítása.

A skálát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége által közösen összehívott szakértők nemzetközi csoportja dolgozta ki 1989-ben. Eredeti változata a Franciaországban és Japánban alkalmazott hasonló skálák tapasztalatait, valamint más országokban használt minősítések megfontolásait tükrözte. Azóta a skálát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt fejlesztik, együttműködésben az OECD Nukleáris Energia Ügynökséggel.


A skálát kezdetben az atomerőművekben bekövetkező események minősítésére alkalmazták, majd kiterjesztették és átdolgozták annak érdekében, hogy alkalmazható legyen minél több, az atomenergia békés célú felhasználása során bekövetkezett esemény jelentőségének megítélésére. A közelmúltban történt fejlesztéseknek köszönhetően ma már az INES skálát alkalmazni lehet a radioaktív anyagok és radioaktív források szállítása, tárolása és alkalmazása során bekövetkező események minősítéséhez is. A szakemberek számára egy igen terjedelmes dokumentum áll rendelkezésre az atomenergia alkalmazása során bekövetkező események INES-minősítésére, amelynek eredeti angol nyelvű változata itt érhető el, a magyar nyelvű változata itt olvasható.
Az események INES-skála szerinti minősítésére a következő formalap szolgál:

INES formalap

Az eseményeket hét szinten minősítik a skálán: az INES 1-3 szinteket üzemzavaroknak, míg az INES 4-7 szinteket baleseteknek nevezik. Azokat az eseményeket, amelyeknek nincs biztonsági jelentősége, skálán kívüli vagy skála alatti (INES 0) szintre minősítik. A sugárbiztonsági vagy nukleáris biztonsági szempontból nem releváns események nem minősíthetőek a skála segítségével. Ahhoz, hogy az egyes eseményekről közérthető módon lehessen a lakosságot tájékoztatni, a minősítés egyértelműen megkülönböztethető kifejezéseket rendel az INES-skála egyes szintjeihez. Növekvő súlyosság szerint ezek: „rendellenesség”, „üzemzavar”, „súlyos üzemzavar”, „helyi következményekkel járó baleset”, „kiterjedtebb következményekkel járó baleset” , „súlyos baleset” és „nagyon súlyos baleset”.

Az INES-skála kialakításakor az volt a cél, hogy egy adott szintű esemény súlyosságánál közel egy nagyságrenddel legyen jelentősebb a skála eggyel magasabb szintjére minősített esemény súlyossága (azaz a skála logaritmikus). Az 1986-ban, a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset INES 7-es szintű esemény a skálán. A balesetnek kiterjedt egészségügyi és környezeti hatásai voltak. Az INES minősítési kritériumok kialakításakor az egyik legfontosabb megfontolás az volt, hogy a kevésbé súlyos és kevésbé kiterjedt hatásokkal járó eseményeket világosan meg lehessen különböztetni ettől a nagyon súlyos balesettől. Így az 1979-ben, a Three Mile Island atomerőműben bekövetkezett balesetet INES 5-ös szintre minősítették az INES-skálán. A 2011-ben földrengés és az azt követő cunami által kiváltott japán Fukushima atomerőmű három blokkjának balesetét először külön-külön minősítették a skálán, végül egyben 7-es szintet állapítottak meg a kibocsátott radioaktív anyag mennyisége alapján, habár a balesetnek közvetlenül nem voltak kiterjedt egészségügyi következményei. Az alábbi táblázatban olyan események láthatóak, amelyek az INES-skála különböző szintjeire az egyes minősítési kritériumok alapján minősített eseményeket reprezentálnak..

Leírás és INES szint

Emberek és környezet

Radiológiai gátak és sugárvédelmi korlátok

Mélységben tagolt védelem

Nagyon súlyos baleset

7. szint

Csernobil, 1986. Kiterjedt egészségügyi és környezeti hatások. A zónaleltár jelentős részének környezeti kibocsátása.

Fukushima, 2011. A zónaleltár jelentős részének környezeti kibocsátása.

 

 

Súlyos baleset

6. szint

Kysthym, Oroszország, 1957. Radioaktív anyagok jelentős kibocsátása a környezetbe egy nagy aktivitású hulladék tartály felrobbanását követően.

 

 

Kiterjedtebb következményekkel járó baleset

5. szint

Windscale Pile, UK, 1957. Radioaktív anyag kibocsátása a környezetbe a reaktor zóna kigyulladását követően.

Three Mile Island, USA, 1979. Reaktorzóna súlyos károsodása.

 

Helyi következményekkel járó baleset

4. szint

Tokaimura, Japán, 1999. Munkavállalók halálos besugárzása a nukleáris létesítményben bekövetkezett kritikussági esemény után.

Saint Laurent des Eaux, Franciaország, 1980. A reaktor egyik fűtőelem csatornájának megolvadása, telephelyen kívüli kibocsátás nélkül.

 

Súlyos üzemzavar

3. szint

Lingen, Németország, 2013 Ipari radiográfiás vizsgálat közben munkavállaló nem halálos, de súlyosabb egészségügyi következményekkel járó sugárterhelése.

Sellafield, UK, 2005. Nagy mennyiségű radioaktív anyag kikerülése és létesítményen belül tartása.

Vandellos, Spanyolország, 1989. Tűz miatti majdnem baleset, amely a biztonsági rendszer elvesztését okozta az atomerőműben.

Üzemzavar

2. szint

Beltsville, USA, 2009 Sugárterápiás gyógyszer készítése közben a dolgozót ért hatósági doziskorlátot meghaladó sugárterhelés.

Cadarache, Franciaország, 1993. Radioaktív szennyeződés ennek kezelésére nem tervezett területre jutása.

Forsmark, Svédország, 2006. Leromlott biztonsági funkciók, az üzemzavari áramellátó rendszer közös okú meghibásodásával az atomerőműben.

Rendellenesség

1. szint

Tornio, Finnország, 2013 Acél öntőműbe érkező fémhulladékban felfedezett sugárforrás.

 

Üzemeltetési korlátok sérülése egy nukleáris létesítményben.

Kapcsolódó dokumentumok: