Nemzetközi górcső alatt a fizikai védelmi rendszer

2013. május 27-től két héten keresztül az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából, Ausztráliából, Franciaországból, Németországból és Szlovéniából érkezett szakértők vizsgálják a nukleáris és radioaktív anyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények fizikai védelmének hazai rendszerét. A felülvizsgálatra Magyarország kérése alapján kerül sor. A hivatalos megnyitóra Denis Flory, a NAÜ főigazgató-helyettese is hazánkba érkezett, valamint az eseményen részt vett dr. Csuday Balázs, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, állandó ENSZ képviselő is.

A 2013. május 27-én tartott hivatalos megnyitón dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója tartalmas és eredményes munkát kívánt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség IPPAS missziójában résztvevő szakembereknek (IPPAS - International Physical Protection Advisory Service, a NAÜ Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálata). Denis Flory beszédében kiemelte: eddig összesen 37 ország kérte a védettségi felülvizsgálatot, Magyarország a kilencvenes években az elsők között volt. A NAÜ főigazgató-helyettese örömmel jelentette be, hogy a mostani IPPAS misszióval hazánk az első olyan ország a világon, amely második alkalommal kérte, hogy a NAÜ világítsa át a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények fizikai védelmének rendszerét. Dr. Horváth Kristóf, az OAH főigazgató-helyettese a megnyitón tartott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a fizikai védelem és a biztonság egymással szorosan összefüggő, folyamatosan fejlesztendő területeket jelentenek. Emellett hangsúlyozta: az IPPAS misszió azért is nyújt hatékony támogatást a NAÜ tagállamainak, mert nem csak saját tapasztalataikból, hanem mások példáiból is tanulhatnak az országok. Kérdésre válaszolva Denis Flory elmondta, hogy a felülvizsgálat eredménye egy olyan jelentés lesz, amelyben javaslatokat fogalmaznak meg, illetve ajánlásokat tesznek, egyben az előremutató, jó gyakorlatokat is megjelenítik. Hozzátette: nemzetbiztonsági okok miatt (az általános gyakorlat szerint) a legritkább esetben hozzák nyilvánosságra az országok az eredményeket, illetve a jelentéseket. A javaslatok hasznosulását két-három év múlva utóellenőrzés keretében vizsgálják majd.