Az 1996. október 14-én hatályba lépett nukleáris biztonsági egyezmény végrehajtását értékelő negyedik felülvizsgálati értekezlet 2008. április 14-25. között ülésezett Bécsben. Az egyezménynek jelenleg 61 részes tagállama van, a felülvizsgálati értekezleten ezek közül 55 tagállam vett részt. Az értekezleten Maurice T. Magugumela (Dél-Afrikai Köztársaság) elnökölt.
Az egyezmény kötelezi a részes országokat, hogy a felülvizsgálati értekezlet előtt hat hónappal részletes nemzeti jelentést nyújtsanak be az egyezményben vállalt kötelezettségeik végrehajtásáról. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a nemzeti jelentéseket az összes részes országnak megküldi. A jelentések alapján az országok kérdéseket és észrevételeket küldhetnek egymásnak.
A felülvizsgálati értekezleten az országokat hat csoportba sorolták. Magyarország a 6. csoportba került, az Egyesült Királyság, Finnország, a Koreai Köztársaság, Lettország, Libanon, Macedónia, Olaszország, Szlovénia és Törökország társaságában. A csoport elnökét Svédország adta, alelnöke Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese volt.
A csoportokban öt és fél napon át elemezték a csoporthoz tartozó országok jelentéseit, a kérdésekre és az észrevételekre adott válaszokat. A kérdések és válaszok megvitatása minden esetben szigorú szakmai elvek alapján, nagy nyíltsággal történt.
A magyar nemzeti jelentéshez 84 kérdés érkezett, amelyeket az Országos Atomenergia Hivatal és a Paksi Atomerőmű Rt. szakemberei írásban válaszoltak meg.
Az értekezleten a magyar küldöttség ismertette a nemzeti jelentésben foglalt főbb tényeket, az írásbeli kérdésekre adott válaszokat, és megválaszolta a vita során felvetett kérdéseket. Az értekezlet a magyar helyzetet és tevékenységet pozitívan értékelte.
Az értekezlet a magyar jelentés és előadás alapján jó gyakorlatként (good practice) emelte ki
- az OAH minőségirányítási rendszerét;
- az erőmű minőségirányítási mutatók szerinti értékelését;
- a sérült fűtőelemek eltávolításában alkalmazott nemzetközi együttműködést;
- a biztonsági kultúra mérésére bevezetett módszereket;
- az igénybe vett nemzetközi felülvizsgálatok nagy számát;
- az erőmű tervezett élettartam-növeléséhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezés és a közmeghallgatások lefolytatását;
- az új belépők betanítását.
A várható feladatok tekintetében kihívásként értékelték:
- a még hátralévő két blokk teljesítmény-növelését;
- a négy blokk élettartam-növelését;
- a sérült fűtőelemek sorsának hosszú távú rendezését;
- a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok felülvizsgálatát;
- a felkészülést új blokk(ok) építésére;
- a hatósági szakember-gárda utánpótlásának nehéz helyzetét.
Az értekezlet utolsó napjain megfogalmazott és konszenzussal elfogadott záró dokumentum a következő főbb megállapításokat tette:
- A jelentések az egyezményben megfogalmazott kritériumoknak megfelelő tevékenységekről számoltak be. Az atomerőművek biztonsága továbbra is megfelelő.
- A nukleáris ipar és a szabályozó hatóságok soha nem lehetnek elégedettek a biztonság színvonalával. A résztvevő országok a biztonság további növeléséhez vezető javaslatokat fogalmaztak meg.
- A nukleáris biztonság területén nagy szerepe van a nyitottságnak és az átláthatóságnak. Jó gyakorlatnak tekintendő a benyújtott nemzeti jelentések és a szóbeli előadások közzététele. (Magyarország az összes nemzeti jelentését közzétette.)
- Több ország kiemelte a NAÜ felülvizsgálatai során kapott tanácsok, ajánlások jelentőségét.
- Az értekezlet a nukleáris energia-termelést nem alkalmazó országok számára is hasznos: megismerhetik az atomerőműves országok biztonság iránti elkötelezettségét és fejleszthetik balesetelhárítási felkészültségüket.
A záródokumentum külön fejezetekben foglalkozik:
- a szabályozó hatóság függetlenségének fontosságával;
- a minőségirányítási rendszerek és a biztonsági kultúra szerepével;
- a megfelelő hatósági erőforrások szükségességével. Több országban gondot jelent, hogy az új blokkok létesítésével, illetve a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbításával kapcsolatos megnövekedett feladatok elvégzésére a hatóságok nem rendelkeznek elegendő, jól képzett személyzettel. Egyes országoknak a megnövekedett feladatokra való, kellő időben történő felkészülését a zárójelentés jó gyakorlatként emelte ki;
- a valószínűségi biztonsági elemzések (PSA) technikák fejlődésével és elterjedésével;
- az öregedés kezelésével és az élettartam-gazdálkodással;
- a baleseti felkészülés fontosságával.
A záródokumentum megállapítja, hogy sok országban tervezik első, vagy újabb atomerőművi blokkok létesítését, s felhívja a figyelmet az infrastruktúra (műszaki ismeretek, jogi és hatósági fejlesztések) időben történő kialakításának szükségességére.
A következő felülvizsgálati értekezlet 2011. április 4-én kezdi meg munkáját. A nemzeti jelentéseket 2010. december 13-ig kell benyújtani.