Az OAH elnöke és vezető munkatársai előadást tartottak a XX. Nukleáris Technikai Szimpóziumon

Nukleáris Technikai Szimpózium

A Magyar Nukleáris Társaság november 23-án kezdődő kétnapos szakmai tudományos rendezvényét Pokol Gergő, az MNT elnöke nyitotta meg. Az Országos Atomenergia Hivatal részéről Kádár Andrea Beatrix elnök, Rétfalvi Eszter igazgató, Stefánka Zsolt főosztályvezető, valamint Gulyás Ákos Vilmos felügyelő tartott előadást. Az OAH elnöke az Atomtörvény és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat tartalmazó OAH-rendelet tervezett módosításairól adott áttekintést, kiemelve, hogy az új szabályozás fontos célja a fokozatos megközelítés elvének hangsúlyosabb megjelenítése, amelynek köszönhetően az OAH felügyeleti tevékenységét is hatékonyabban lehet megszervezni, a nukleáris biztonság magas szinten tartása mellet.

Kádár Andrea Beatrix elmondta: a jogszabályok módosítását az OAH készítette elő, mivel az összegyűjtött nemzetközi és hazai tapasztalatok szükségessé tették a hazai rendszer újragondolását, modernizálását. Kiemelte, hogy a fokozatos megközelítés elvének hangsúlyosabb alkalmazásával megszűnnek az egymást átfedő, többszörös engedélyezési eljárások, így a nukleáris biztonság magas szinten tartása mellett több kapacitás marad az ellenőrzési tevékenység erősítésére. Példaként említette, hogy a jelenlegi szabályozás szerint ugyanolyan súlyú eljárás keretében vizsgálja a hivatal a biztonság szempontjából kiemelten fontos elemek gyártására vonatkozó engedélykérelmet, mint az alacsonyabb biztonsági súlyúakra vonatkozót, amely nemzetközi szinten szinte egyedülállóan szigorú.

Az elnök aláhúzta: az 1-es biztonsági kategóriába eső rendszerek és rendszerelemek esetében nem változott a szabályozás, az ennél alacsonyabb, 2-es és 3-as szintűeknél két új eljárástípus jelenik meg a szabályozásban: a 15 munkanapos, bejelentés tudomásulvételi eljárás, valamint a szintén 15 munkanapos eltérés bejelentés tudomásulvételi eljárás. Az OAH ezekben az esetekben a teljes dokumentációhoz hozzáfér, lehetősége van arra, hogy feltételeket, illetve megállítási pontot határozzon meg, továbbá hiányosságok, nem megfelelőségek esetén elutasíthatja a beadványt. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az engedélyesnek a lehető legkörültekintőbben, legteljesebb mértékben kell benyújtania a dokumentációt, másrészt az eljárások időintervalluma jobban tervezhető, mivel ezekben az eljárásokban nem lesz lehetőség hiánypótlásra. Szintén újdonság, hogy a jövőben az eddig csak akkreditációhoz kötött ellenőrzési tevékenységet kizárólag az OAH nyilvántartásba vételét követően folytathatja a jogszabály alapján feljogosított független ellenőrző szervezet, amely hozzájárul az ellenőrzési rendszer hatékonyságának további javításához. Ezeket a szervezeteket a Nemzeti Akkreditáló Hatóság akkreditálja meghatározott szakmai követelmények alapján, ezt követően az OAH is nyilvántartásba veszi, ha az megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek.

Rétfalvi Eszter, az OAH felügyeleti igazgatója arról tartott előadást, hogy a hatóság hogyan látja a kis moduláris reaktorokhoz (Small Modular Reactor, SMR) kapcsolódó engedélyezési kérdéseket. Az igazgató hangsúlyozta, a hivatal minden releváns nemzetközi munkacsoportban, aktívan részt vesz. Áttekintést adott a bi- és multilaterális együttműködésekről, továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint az Európai Unió érintett munkacsoportjainak tevékenységéről, kiemelve, hogy a hatósági együttműködések nagyon sikeresek ezeken a területeken, ugyanakkor az egységes nemzetközi előengedélyezés (amely esetleg egyszerűsíthetné és gyorsíthatná a tagállamok hatóságainak egyedi eljárásait) egyelőre nem kap támogatást. Jelezte: jelenleg azon országok sikeresek az SMR-engedélyezésben, ahol célorientált, illetve technológia semleges jogszabályi követelményrendszerek vannak érvényben. Ennek alapján nemzetközi trend a jogszabályi követelményrendszerek nagymértékű felülvizsgálata.

Stefánka Zsolt főosztályvezető a Paksi Atomerőmű első teljesítményalapú fizikai védelmi gyakorlatát mutatta be. Az eddigi gyakorlatok során is tesztelték az elrettentési, detektálási, késleltetési képességeket, azonban az elhárítási képesség harcérintkezési hatékonysága nehezen volt mérhető és értékelhető. A 2023 novemberében megtartott gyakorlaton szimuláción alapuló úgynevezett Force-on-Force (azaz kijelölt kötelék egy kijelölt másik kötelék elleni) rendszert alkalmazták, amelyet szigorú biztonsági intézkedések mellett vaktölténnyel töltött fegyverzettel, lézeres érzékelőrendszerrel kiegészítve valósítottak meg, valamint új értékelési szempontokat is meghatároztak hozzá.

Gulyás Ákos Vilmos felügyelő a mesterséges intelligenciáról tartott előadást. Elsősorban a nukleáris ipari alkalmazhatóságáról, az iparági törekvésekről és a gépi tanulást, neurális hálózatot tartalmazó alkalmazások engedélyeztetéséről. Kiemelte: a mesterséges intelligenciát csak a meglévő nukleáris minősítési követelményrendszerek mellett lehet használni, figyelembe véve a szabály alapú logikáktól teljesen eltérő döntéshozatali működés sajátosságait. Ugyanakkor a nukleáris ipar majdnem minden területén lehetőség nyílik a mesterséges intelligencia jelentette előnyök kihasználására, még a szigorú iparági követelmények és sajátosságok mellett is. Jelezte, hogy a mesterséges intelligencia, valamint más nukleárisipari trendek és törekvések, például az SMR-ek és a kibervédelmi fenyegetettség együttes hatása forradalmi változásokat hozhat. Előadásában végül felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazhatósággal és a jogi szabályozás kérdésével a nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OAH is komolyan foglalkozik.