BESZ

BALESET-ELHÁRÍTÁSI SZERVEZET

Magyarországon a katasztrófavédelemről szóló törvény szabályozza a nukleárisbaleset-elhárításban résztvevő szervezeteket és feladataikat. A törvény következményeként a legfőbb irányító szerv minden típusú katasztrófa esetén a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (továbbiakban: bizottság vagy KKB). A bizottságot a Belügyminiszter irányítja. A bizottság az adott típusú katasztrófa elhárításába bevont minisztériumok és országos szervezetek magas rangú képviselőiből áll. Katasztrófahelyzetben a KKB operatív munkaszervet (Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ) működtet, amelynek részeként a Nukleáris Védekezési Munkabizottság (KKB NVM) vesz részt a döntések előkészítésében. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központot és Veszélyhelyzeti Központot működtet. A KKB NVM szakmai támogatását az önállóan is működtethető Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezet (OAH BESZ) végzi. A Munkabizottság elsősorban az OAH BESZ és a BM OKF által biztosított elemzési eredményeket használja fel.

Az OAH feladatai között szerepel, hogy műszaki-tudományos szakértői véleményt és tanácsot adjon a döntéshozóknak az aktuális állapotról, a veszélyhelyzet várható alakulásáról és a lakosság védelmét célzó óvintézkedésekről.

Az OAH szerepe a magyar nukleárisbaleset-elhárításban

Az Országos Atomenergia Hivatalnak – mint felügyeleti szervnek a nukleáris biztonsággal összefüggő bármely kérdés esetén – jóváhagyási joga van az atomenergia alkalmazói nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési terveinek (BEIT) hatósági engedélyezésekor.

Az OAH felelős az atomenergia alkalmazóinál bekövetkezett rendkívüli események nukleáris biztonsági és a sugárvédelmi értékeléséért, különös tekintettel annak lehetséges környezeti következményeire. Nukleáris veszélyhelyzet esetén (Magyarországon vagy külföldön) az OAH Baleset-elhárítási Szervezete készíti el az adott helyzet és a jövőbeni lehetséges következmények nukleáris biztonsági és sugárvédelmi elemzését. Az OAH BESZ az elmúlt években megszerezte és folyamatosan fejleszti a feladatok ellátásához szükséges szaktudást és eszközöket. Az OAH feladata minden típusú nukleáris veszélyhelyzet esetén a környezeti radiológiai helyzet és a várható következmények értékelése, valamint a lakosság védelmét célzó óvintézkedések javaslatának elkészítése a döntéshozó szervezetek számára.

Az OAH a kapcsolattartási pont az értesítések fogadásában bármely, hazánkban vagy külföldön történt, nukleáris vagy radiológiai esemény esetén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az OAH Készenléti Ügyeletes Felügyelője a nap 24 órájában fogadja a hazai eseményekről, illetve CERTA Ügyeletes Felügyelője a nemzetközi közösségtől érkező bejelentéseket. A nemzetközi közösség a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), az Európai Uniót (EU) és a Magyarországgal kétoldalú gyorsértesítési egyezményt kötött országokat jelenti. Kapcsolattartási pontként az OAH BESZ feladata a gyorsértesítési egyezményhez tartozó országok, az EU és a NAÜ folyamatos tájékoztatása egy esetleges hazai nukleáris veszélyhelyzet esetén.

Az OAH működteti a tárcaközi Felsőszintű Munkacsoportot, melynek jogszabályi feladata az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési terv (OBEIT) rendszeres felülvizsgálata és a kapcsolódó műszaki-tudományos dokumentumok kidolgozása és naprakészen tartása.

Az OAH BESZ felépítése és csoportjainak feladatai

Az OAH BESZ három csoportból áll:

• a nukleáris elemzések elvégzésért felelős Nukleáris Csoportból,
• a radiológiai elemzéseket végző Sugárvédelmi Csoportból, illetve
• a jelentések elkészítéséért, a csoportok munkájának összehangolásáért és az elkészült jelentések jóváhagyásáért felelős Vezetési Csoportból.

A Krízishelyzeti Vezető, mint végső jóváhagyó felelős az OAH BESZ által készített és elküldött összes dokumentumért. A csoportok által készített anyagokat a csoportvezetők ellenőrzik, és terjesztik a Krízishelyzeti Vezető elé. A Jelentéstervező feladata a nemzetközi és külföldi szervezeteknek küldendő jelentések elkészítése. A Tájékoztatási Felelős elkészíti az OAH BESZ sajtóközleményeit és szervezi az OAH tájékoztatási tevékenységét. A Katonai Szakértő szakértelmével segíti az OAH BESZ munkáját, szükség esetén többek közt a Magyar Honvédség sugárfelderítő erői által szolgáltatott felderítési adatokat, valamint az AMAR rendszer által szolgáltatott adatokat, információkat szolgáltatja. A Krízishelyzeti Vezető a csoportvezetők bevonásával rendszeresen tart értekezleteket és egyeztető megbeszéléseket. A Vezetési Titkár feladata az OAH BESZ működése során fölmerülő fontosabb információk lejegyzése. A Hírközlő végzi a beérkező anyagok fogadását, a kimenő anyagok kiküldését és az iktatást. A CERTA Ügyeletes segíti a BESZ munkáját, elsősorban a kommunikáció és kapcsolattartás területén.

A Védettségi Szakértő kapcsolatot tart a veszélyeztetett hazai létesítmény fizikai védelmének biztosításáért felelős szervezetével a nukleáris veszélyhelyzet-kezelési és a védettségi intézkedések összehangolásának biztosítása érdekében.

A Nukleáris Szakértő feladata a forrástag meghatározása és az erőművi állapot értékelésében a Nukleáris Helyzetelemző segítése. A Nukleáris Csoport által készített jelentéseket a Nukleáris Vezető hagyja jóvá. A csoport kérdéseire az MVM PA Zrt. balesetelhárítási szervezetébe delegált Helyszíni Ügyeletes Felügyelő szerezhet a helyszínen választ.

A Sugárvédelmi Csoport a Nukleáris Csoport eredményeire, a mért sugárzás-eloszlási adatokra és a meteorológiai előrejelzésekre támaszkodva elemzi-értékeli, illetve prognosztizálja az aktuális és a várható sugárzási helyzetet, és javaslatot készít az országos vezetés számára a várható következmények enyhítése érdekében. A Sugárvédelmi Vezető irányítja a csoport munkáját. A Sugárvédelmi Szakértő futtatja a környezeti szimulátor szoftvert, a Sugárzási Helyzetelemző pedig figyelemmel kíséri az országos sugárzási adatokat, és a Sugárvédelmi Szakértővel együtt értékeli az aktuális és a várható környezeti sugárzási helyzetet. A Meteorológiai Szakértő meteorológiai előrejelzésekkel segíti a csoport munkáját, míg a Sugárbiológiai Szakértő szakértelmével hozzájárul az optimális óvintézkedési javaslatok kidolgozásához és szükség szerint futtatja a WRadFood programot.

A számítástechnikai eszközök rendelkezésre állásáért a Számítástechnikus felel, az ő feladata a felmerülő problémák megoldása. Hosszabb működés esetén az OAH BESZ tagjainak ellátásáról, valamint az esetleges papíralapú dokumentumok szétosztásáról a Logisztikus gondoskodik.

A készenléti rendszer

Az OAH Készenléti Ügyeletes Felügyelő feladata – többek között – a hazai nukleáris és radiológiai eseményekre vonatkozó bejelentések fogadása. A nap huszonnégy órájában készen áll, hogy a faxon vagy telefonon keresztül érkező üzeneteket fogadja. A CERTA Ügyeletes Felügyelő a külföldi nukleáris veszélyhelyzetekről érkező jelentéseket fogadja. Az Ügyeletes Felügyelők feladatainak ellátásához rendelkezésükre áll mobiltelefon, aminek a segítségével faxot küldhetnek és fogadhatnak, illetve szükség esetén telefonálhatnak. A Készenléti Ügyeletes Felügyelő a beérkezett jelentésekről feljegyzést készít, a nagyobb gyakoriságú, kisebb jelentőségű ügyekben önmaga jár el, míg nukleáris veszélyhelyzet lehetősége esetén a Krízishelyzeti Vezetőt tájékoztatja.

A riasztás

Az OAH BESZ riadóztatásáról megszülető döntés után (gyakorlat vagy éles helyzet) az előre elkészített riasztási rend alapján zajlik a szerepekre kiválasztott szakemberek értesítése és behívása a veszélyhelyzeti központba. A riasztási láncban a Krízishelyzeti Vezető riasztja a CERTA Ügyeletest, aki továbbriasztja a csoportok vezetőit, akik a csoportjaikban szereplő személyek riasztását is elvégzik. Az elfogadott felkérés után a riasztott személyzet a baleset-elhárítási eljárásrendekben kijelölt munkahelyére siet, ahol megkezdi a szerepkörének megfelelő feladat ellátását.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A BALESET-ELHÁRÍTÁS TERÜLETÉN

Átfogó egyezmények

A nukleárisbaleset-elhárítás területén a nemzetközi együttműködés jogszabályi kereteit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt létrejött, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről, és a nukleáris baleset, vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezmények, valamint a radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról szóló Euratom határozat biztosítják. A nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelően a gyorsértesítési bejelentések fogadása, illetve hazai esemény esetén a gyorsértesítés kiadása céljából az OAH 24/7 rendszerben működteti illetékes hatósági kapcsolattartási készenléti rendszerét.

Bilaterális egyezmények

Magyarország kétoldalú (bilaterális) szerződést kötött, Ausztriával, Csehországgal, Horvátországgal, Németországgal, Romániával, Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával és Ukrajnával, hogy nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén, annak korai szakaszában egymást értesítik, valamint kérésre egymásnak segítséget nyújtanak. A kétoldalú együttműködés kiváló lehetőséget nyújt a tapasztalatok megosztására, közös baleset-elhárítási gyakorlatok megrendezésére, és a közös munka szakmai kereteinek kialakítására.


Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel

A nemzetközi kötelezettségek teljesítése, a tudományos és a műszaki fejlődés nyomon követése, valamint az együttműködés és tapasztalatcsere elősegítése érdekében munkatársai révén az OAH bekapcsolódik a nemzetközi szervezetek munkájába. Részt vesz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az OECD Nukleáris Energia Ügynökség, az Európai Bizottság és az Európai Illetékes Sugárvédelmi Hatóságok Vezetőinek (HERCA) szakirányú munkacsoportjaiban, és a jogszabályi felhatalmazások szerint ellátja Magyarország érdekeinek nemzetközi képviseletét.