2025.02.18
NAÜ-közlemény a csernobili atomerőművel kapcsolatban
2025.02.14
Csernobil: nem emelkedett a háttérsugárzás az elmúlt órákban
2025.01.22
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2024.11.25
NAÜ-közlemény az ukrán helyzetről
2024.09.24
Összefoglaló jelentést tett közzé a NAÜ az ukrán helyzetről
2025.03.24
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.03.19
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.03.19
Hirdetmény a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérelmére indult eljárásban hozott döntésről
2025.02.06
P2-HA00759 számú határozat
Magyarország kezdeményezésére 2015 májusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség úgynevezett IRRS-misszió keretében a nukleáris területhez kapcsolódó teljes hazai hatósági rendszert felülvizsgálja nemzetközi szakértőkkel. Ennek előkészületeként április első hetében az Országos Atomenergia Hivatal információs csomagot nyújtott be a NAÜ-nek. Nyisztor Dánielt, az OAH közigazgatási tanácsadóját, az IRRS projekt vezetőjét kérdeztük arról, hogy ez mit is jelent, min vagyunk túl és még milyen feladatok előtt állunk.
Érdemes kibontani ezt a mozaikszót: Advance
Reference Material (ARM), ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy „előzetes
információs csomag”. Ez tartalmazza a hazai hatósági rendszer önértékelési
eredményeit, az ez alapján kidolgozott akciótervünket, a jogszabályi háttér
és a hazai kormányzati és hatósági rendszer leírását. Mindezt természetesen
angolul kellett átadni a NAÜ-nek, hogy a hazánkba érkező szakértő delegáció
tagjai ezt tanulmányozva, már felkészülten jöhessenek a kéthetes magyarországi
misszióra.
Gondolom, jelentős kihívás volt,
hogy mindent angolul kellett előkészíteni.
Az önértékelési fázisban 4000 kérdést
válaszoltunk meg, ennek „summája” az ARM, amely több mint 450 oldalas
lett. Mindezt magyarul készítettük el, az OAH mellett részt vett a munkában
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi
Hivatala, valamint a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Felügyelőség. A fordítást szakfordítóval készíttettük, a lektorálást viszont
már az OAH munkatársai végezték, és mivel erre rövid idő állt rendelkezésre,
ez is komoly kihívást jelentett.
Ez azt jelenti, hogy mostantól már
csak a májusi missziót várjuk, vagy még vannak feladatok, amelyek az előkészítéshez
kötődnek?
Nem dőlhetünk hátra: rengeteg szervezési
kérdés áll még előttünk, folyamatban van a misszió részletes programjának
összeállítása, továbbá április végén lesz egy képzés és felkészítés a hazai
résztvevőknek.
Visszatérve az ARM-ra, ezt a 450 oldalas
dokumentumot hogyan foglalnád össze, egyáltalán készült-e belőle rövid
összegzés, amit elmondhatsz most?
Nincs rövidített változat, ez már maga
az összegzett anyag. Van benne egy vezetői összefoglaló is, amely többek
között az önértékelés során megvizsgált különböző területek ún. „SWOT”-elemzésének
(erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek felmérése) rövidített
változatát tartalmazza. Gyakorlatilag ez a lecsupaszított eredménye az
önértékelésnek, amely ugyan önmagában nem használható, de ez a leszűrt
lényeg.
Ezek közül az erősségek, gyengeségek,
lehetőségek és veszélyek közül mit emelnél ki?
Ahogy az ARM-ban is olvasható, a magyarországi
hatósági és jogszabályi rendszer egyik nagy erőssége, hogy jól kidolgozott,
stabil rendszer. A hatósági felügyelettel, ellenőrzési tevékenységekkel
kapcsolatban még láttunk fejlesztési lehetőségeket, amelyeket az akcióterv
részévé tettünk.
Az akcióterv kiemelten kezeli a tudásmenedzsment
és a képzés kérdését, sőt, az erre vonatkozó megállapítások és tervek
a vizsgált területek többségét érintették. A jelenlegi képzési rendszert
az értékelés alapján szisztematikusan fogjuk javítani és a tudásmenedzsmenthez
kapcsolódó funkciókat rendszerben kezeljük a jövőben. Ennek alapjait már
idén megteremtjük.
Az említettek mellett számos konkrét
jobbító elhatározás is született a szabályozást, a dokumentációs rendszert,
illetve a felügyeleti gyakorlatot illetően. Ezek mind bekerültek az ütemezett
akciótervbe.
Mi lesz a következő nagyobb lépés
az IRRS-hez kötődően?
Mivel az OAH számára különösen fontos
az átláthatóság, ezért lényegesnek tartom, hogy folyamatosan tájékoztassuk
a misszióról az érdeklődőket: az április végi tanfolyamról és felkészítésről
még fogunk információkat közzé tenni, és természetesen aktív kommunikációt
kapcsolunk a kéthetes misszióhoz is. Fontos, hogy a misszió végeredménye,
az országról készült összefoglaló jelentés nyilvános lesz. A misszió záróértekezletét
követően pedig sajtótájékoztató keretében ismerteti a misszió vezetője
a tapasztalataikat.
Az IRRS-hez kapcsolódó korábbi cikkeinket itt, itt és itt olvashatja. Az interjút Körmendi Gábor, az OAH tájékoztatási felelőse készítette.