ATDR

SajatosEnaplo


Részletes kereső

Magyarorszag.hu

Kozadat.hu

Az esemény új INES besorolása - március 18. magyar idő szerint 15:00

2011.03.18

Újabb INES (Nemzetközi Nukleáris Eseményskála) szerint elkészített előzetes besorolás készült a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművekben (Fukushima 1. és 2. atomerőművek 6, illetve 4 reaktorral) bekövetkezett a földrengés és szökőár okozta eseményről. Az első információk alapján, március 12-én INES 4-re minősítették a japán szakemberek a bekövetkezett eseményt. Március 18-án finomították és a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművek különböző blokkjait külön vizsgálva, blokkonként végezték el a skála szerinti besorolást. A Fukushima Daiichi 1÷3. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 5. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést, ezért hirdették ki a nukleáris veszélyhelyzetet. A reaktor hűtőkörének biztonsági szelepe, amely a túlnyomás elleni védelmet biztosítja és a szabadba továbbítja a lefúvatott közeget, többször működött. Ezért elhatározták, hogy az így elveszített hűtőközeget tengervízzel pótolják, amit a tűzoltó rendszeren keresztül tudtak bejuttatni a konténmentbe. A reaktort körülvevő védő épületszerkezetben (konténmentben) felgyülemlő gázokat a szellőztető rendszerek segítségével távolították el. A telephely határán ekkor elérték 0,5 mSv/h-ás dózisteljesítményt. A dózisteljestmény értéke alapján feltételezték, hogy a reaktorban levő fűtőelemek nem károsodtak azonban a nedves aknában a radioaktív anyag mennyisége magas volt. A konténmenten belüli nyomás emelkedése arra utalt, hogy a konténmentben felgyűlt hidrogén (igen robbanékony anyag) veszélyezteti a reaktor védőburok (konténment) épségét. Közben több mérőműszer használhatatlanná vált, így a személyzet feltételezésekre alapozott. A lakosságot kitelepítették az atomerőmű 20 km-es körzetéből. Egy dolgozó 106 mSv dózist kapott (az éves határérték ebben az esetben 100 mSv). Végleges adatot nem lehet mondani arról, hogy összesen mennyi radioaktív anyag került ki a környezetbe és a baleset elhárítását végzőket mennyi sugárterhelés érte, mivel a baleset kezelése még folyik. A Fukushima Daiichi 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Mivel a szökőár az elektromos helyiségeket valamint a vízkivételi művet is elárasztotta, villamos betáplálás hiányában megszűnt a pihentető-medence hűtése és vízbetáplálása. A pihentető-medence hőmérséklete elkezdett emelkedni és vélhetően a medence vízszintje is csökkent. A medencében tárolt kiégett üzemanyag maradványhője felmelegítette a pihentető medence vizét, amitől az forrni kezdett. Ezt követően a reaktor épülete megsérült feltételezhetően hidrogénrobbanás következtében. A pihentető-medence hűtőközegének pótlásával folyamatosan próbálkoznak. A Fukushima Daini 1, 2. és 4. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) is elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést. Néhány tengervizet kiemelő szivattyút sikerült üzembe venni, amikkel sikeresen csökkentették a nedves akna közegének hőmérsékletét és nyomását. A reaktorban levő üzemanyag maradványhőjének (remanenshő) elvezetésére használt rendszer működtetésével sikerült 100 oC alá csökkenteni a reaktorok hűtőközegének hőmérsékletét, majd a reaktort teljesen lehűteni, és a reaktort szubkritikus, lehűtött állapotban tartani.




Facebook megosztás