Biztonságosan üzemeltek az OAH által felügyelt létesítmények

A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az OAH több mint kétezer ellenőrzést végzett 2017-ben, valamint 1597 engedélyt adott ki. Az átláthatóságról szólva elmondta, a hivatal öt közmeghallgatást tartott tavaly, valamint minden eddiginél több, 157 hírt tett közzé honlapján.

Megfelelünk a nemzetközi követelményeknek: a Nukleáris Biztonsági Egyezmény keretében megtárgyalták hazánk Hetedik Nemzeti Jelentését, amelynek során több jógyakorlatot is azonosítottak, többek között az engedélyezési eljárások átláthatósága mutat túl más tagországok gyakorlatán. A kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott Közös Egyezmény keretében benyújtott Hatodik Nemzeti Jelentés megtárgyalására 2018-ban kerül sor.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség IPPAS-missziója 2017-ben felülvizsgálta a hazai nukleáris létesítmények fizikai védelmi rendszerét. A megállapítások és javaslatok kezelésére hazánk akciótervet állított össze.

A nemzetközi szervezetek munkájának támogatásáról szólva Fichtinger Gyula kiemelte: az OAH 2004 óta szakmai tanácsadást biztosít az EU számára nukleáris veszélyhelyzetekben a RESPEC (Radiological Emergency Support Project for the European Commission) szerződés keretében. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2017-ben átfogó nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot (ConvEx-3) tartott, amelynek Magyarország adott otthont. A főigazgató beszámolt arról is, hogy élénk nemzetközi együttműködést folytat a hivatal az új blokkok létesítésével kapcsolatban, így Magyarország részt vesz az OECD Nukleáris Energia Ügynökség Multinational Design Evaluation Programjában (új atomerőművek értékelésével foglalkozó ún. Nemzetközi Tervértékelési Program). Intenzív kétoldalú kapcsolatokat alakított ki az OAH azon államokkal, ahol szintén harmadik plusz generációs, orosz tervezésű, nyomottvizes reaktorok építése van folyamatban: a finn hatósággal (STUK), az orosz hatósággal (Rosztyehnadzor), valamint a belorusz hatósággal (Goszatomnadzor).

Az Országos Atomenergia Hivatal – a magyar érdekeket érvényesítve –  részt vesz az Európai Unió nukleáris tanácsadó szervezetének (ENSREG) munkájában, illetve folyamatos az információcsere és az üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok megosztása VVER Fórumban, amelyben a magyarországihoz hasonló, orosztervezésű atomerőműveket üzemeltető országok vesznek részt. 2017-ben első alkalommal került sor szakmai megállapodás megkötésére a lengyel és a marokkói hatósággal, az Amerikai hatósággal pedig megújítottuk megállapodásunkat. Továbbra is intenzívek a négyoldalú (magyar, cseh, szlovák, szlovén) és kétoldalú kapcsolataink, ahol Ausztria kiemelt partner.

2017-ben lejárt 5 létesítmény (Paks, KKÁT, OR, RHFT, NRHT) fizikai védelmi rendszerének az engedélye. A Fizikai Védelmi Terveket aktualizálták, az OAH az ORFK bevonásával kiadta az új engedélyeket.

Hullán Szabolcs, az OAH főigazgató-helyettese elmondta, hogy a 2011. március 11-i fukushimai balesetet követően „Stressz-teszteket” hajtottak végre az európai atomerőművekben. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat alapján 2018. év végéig 46 intézkedést kell végrehajtani. Ezek közül eddig 33 teljesült.

2017-ben tematikus utóvizsgálatot hajtottunk végre, és jelentést készítettünk az EU számára, amelynek témája az öregedéskezelés volt (villamos kábelek, konténment, reaktortartály, eltakart csővezetékek). A biztonsági szabályozás és a létesítmények gyakorlata összhangban van az EU-s elvárásokkal. A nemzeti jelentések felülvizsgálatára 2018-ban kerül sor.

10 évente minden létesítményben biztonsági felülvizsgálatot tartunk, amely egy átfogó értékelés a hazai és nemzetközi tapasztalatok, a tudomány és a technika fejlődésének tükrében. Ennek alapján biztonságnövelő intézkedéseket határoz meg a hivatal. 2017-ben a BME Oktatóreaktor esetében 37, a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (Püspökszilágy) kapcsán pedig 22 intézkedést rendelt el az OAH. 2018-ban a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója felülvizsgálatára kerül sor.

A főigazgató-helyettes az üzemidő-hosszabbításról szólva kiemelte: a 4. blokk további 20 éves üzemeltetésére az OAH 2017. 12. 19-én adott engedélyt. Az erőmű teljesítette a követelményeket, ezért a hatóság kiadta az engedélyt, amelyben feltételeket írt elő. A feltételek a biztonságos üzemeltetéshez szükséges intézkedéseket tartalmazzák a további időszakra.

Hullán Szabolcs részletesen foglalkozott az épületsüllyedés kérdésével, hangsúlyozva, hogy a süllyedés nem szokatlan jelenség, az építés során és később is az építmény súlya a talaj összenyomódását okozza. A süllyedésre hatással van a talajvíz mozgása is, amit a Paksi Atomerőmű esetében leginkább a Duna vízszintjének változása befolyásol. Az épület elmozdulását rendszeres méréssel ellenőrzik és értékelik. „Megfelelő, kipróbált mérnöki megoldások állnak rendelkezésre a süllyedés kezelésére.” – tette hozzá a főigazgató-helyettes, kiemelve, hogy az épület süllyedésének hatásait úgy kell kezelni, hogy azok nem csökkenthetik a biztonság szintjét. A süllyedéssel és annak hatásaival kapcsolatos adatokat folyamatosan ellenőrizni és értékelni kell – mondta Hullán Szabolcs, hangsúlyozva, hogy „az elmúlt évtizedek mérési eredményeinek tükrében és az elemzések alapján a süllyedés hatásai nem fogják meghaladni a különleges beavatkozást igénylő mértéket.”

A telephelykutatási adatokra alapozva az új blokkokkal kapcsolatos minden tevékenység megtervezése során értékelni kell azok hatását a működő négy blokk és a kiégett kazetták átmeneti tárolójának biztonságára, és szükség esetén intézkedéseket kell meghatározni.

A főigazgató-helyettes az új blokkok létesítéséről szólva elmondta, hogy 2017 márciusában az OAH kiadta a telephelyengedélyt. A felvonulási épületek építésiengedély-kérelmét benyújtotta az engedélyes, amelyet a hatósággal folytatott egyeztetések után a fővállalkozó visszavett javításra és kiegészítésre. 2018-ban várható a felvonulási épületek engedélykérelmének, a létesítésiengedély-kérelemnek, valamint ezzel párhuzamosan a fizikai védelmi terv engedélykérelmének a beérkezése. Az eddigieknek megfelelően folyamatos a hatósági felügyelet, az ellenőrzés, értékelés – zárta tájékoztatóját Hullán Szabolcs.

Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a hatóság a 4-es blokknál azért foglalkozott kiemelten a süllyedés kérdésével az engedélyben, mert ez a blokk van legközelebb a Dunához, ezért nagyobb figyelmet igényel ez a témakör. Hullán Szabolcs válaszában kifejtette: ha a hivatal problémákat látott volna, nem adta volna ki az engedélyt az üzemidő-hosszabbításra.

Fichtinger Gyula válaszolt arra a kérdésre, hogy miért vonta vissza a Paks II. Zrt. a felvonulási épületekre vonatkozó engedélykérelmét. Az engedélykérelemmel kapcsolatban egyeztetés folyt, a hatóság jelezte, hogy vannak kisebb-nagyobb megoldandó kérdések. Ezt figyelembe véve a fővállalkozó úgy döntött, hogy az engedélykérelmet átdolgozza annak érdekében, hogy az mindenben megfeleljen a magyar jogszabályoknak.