Két munkacsoport magyar elnöklettel ülésezett az ESARDA 36. éves Közgyűlésén

Évtizedek óta fontos kérdés, hogy a nukleáris anyagokat használó, nukleáris létesítményeket üzemeltető országok hogyan tudják átlátható módon garantálni, hogy ezeket az eszközeiket kizárólag a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelően, szigorú szakmai követelmények betartásával, békés célokra használják. A nemzetközi közösség számára a megfelelő külső ellenőrzés és kontroll alapját a nukleáris biztosítékok adják.

A mintegy 40 tagot tömörítő Európai Biztosítéki Kutatási és Fejlesztési Szervezet (European Safeguards Research and Development Association, ESARDA) idei közgyűlésén az Országos Atomenergia Hivatalt Vincze Árpád főosztályvezető képviselte. A szervezet idén három új taggal bővült, felvették a cseh és a litván nukleáris hatóságot, valamint az Egyesült Államok egyik nemzeti laboratóriumát.
 
A rendezvény plenáris napjának kiemelt témája a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „állami szintű koncepciójával” kapcsolatos fejlemények voltak. A koncepció szerint a NAÜ ellenőrzései és nemzetközi felügyelete nem csak a nukleáris anyagokra és létesítményekre vonatkoznak, hanem egy adott országról rendelkezésre álló valamennyi információt elemzi a világszervezet.  

A rendezvény során az ESARDA plenáris ülése mellett több munkacsoport is megbeszéléseket tartott.

A biztosítéki követelmények megvalósításával foglalkozó munkacsoport elnökeként Vincze Árpád az úgynevezett Kiegészítő Jegyzőkönyv EU-ban történő ratifikálásának tízéves évfordulója alkalmából tartott előadást. Ez a jegyzőkönyv az aláíró EU-tagállam, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint az Európai Bizottság által kötött biztosítéki egyezményt egészíti ki, kiterjesztve a NAÜ ellenőrzési jogosítványait.

A magyar szakemberek további elismerését tükrözi, hogy a roncsolásos technikákkal foglalkozó munkacsoport elnöki tisztségét Kovács-Széles Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Energiakutató Központja Sugárbiztonsági Laboratóriumának vezetője vette át a következő két évre.