2024.03.19
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2024.02.01
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2023.09.26
NAÜ-közlemény a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátásával kapcsolatban
2023.08.11
NAÜ-közlemény a Zaporizzsjai Atomerőmű 4-es blokkjával kapcsolatban
A Nyugat Európai Nukleáris Hatóságainak Szervezete (WENRA) 1999-ben megalakította Reaktor Harmonizációs Munkacsoportját, amelynek munkájában 2003 óta Magyarország is részt vesz. A Munkacsoport elvégezte a mandátumában szereplő feladatokat: kidolgozta a reaktorbiztonság 18 témakörének Referencia Szintjeit, (követelményrendszerét), összehasonlította ezeket a résztvevő 17 ország jogilag kötelező hatósági követelményeivel és az atomerőműveiben való bevezetettséggel, ezeket értékelte és az elért eredményeket zárójelentésben foglalta össze .
A konferencián elhangzott előadások:
A konferencián elhangzott előadások:
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a „Somos Alapítvány a védelmi oktatásért és kutatásért” nevű közhasznú szervezet, valamint a Paksi Atomerőmű Zrt. közérdekű kötelezettségvállalása alapján a nukleáris biztonság területén folyó kutatások kiemelkedő eredményeinek méltó elismerésére díjat alapított „Hevesy György-díj a Nukleáris Biztonságért” elnevezéssel. A II. kategóriában adományozható díjat dr. Horváth Kristófnak, az OAH főosztályvezetőjének ítélték a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatban készített és PhD dolgozatában összefoglalt kutatómunka elismeréseként. A díjat a "Tudomány hava" rendezvény megnyitója során 2006. november 6-án Szegeden adták át.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a „Somos Alapítvány a védelmi oktatásért és kutatásért” nevű közhasznú szervezet, valamint a Paksi Atomerőmű Zrt. közérdekű kötelezettségvállalása alapján a nukleáris biztonság területén folyó kutatások kiemelkedő eredményeinek méltó elismerésére díjat alapított „Hevesy György-díj a Nukleáris Biztonságért” elnevezéssel. A II. kategóriában adományozható díjat dr. Horváth Kristófnak, az OAH főosztályvezetőjének ítélték a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatban készített és PhD dolgozatában összefoglalt kutatómunka elismeréseként. A díjat a "Tudomány hava" rendezvény megnyitója során 2006. november 6-án Szegeden adták át.
Több, mint 50 ország nemzetközi szakembereinek részvételével 2006. október 16. és 20. között Bécsben rendezte meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a biztosítéki kérdésekkel foglalkozó szimpóziumot. A magyar delegáció a Paksi Atomerőmű, az RHK Kht, az MTA Izotópkutató Intézet és az Országos Atomenergia Hivatal szakembereiből állt. Az Országos Atomenergia Hivatalt a Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztályának két szakembere, dr. Horváth Kristóf főosztályvezető és Szöllösiné Földesi Erzsébet osztályvezető képviselte. A szimpózium foglalkozott – többek között - a biztosítéki rendszer jövőbeni kihívásaival, a verifikációs technológiák fejlesztésének szükségességével és új, innovatív módszerek bevonásával, az érzékeny nukleáris technológiák kereskedelmével.
Az Országos Atomenergia Hivatal, a TIT Stúdió Egyesület és az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) tisztelettel meghívja Önt a 2006. november 15-én (szerdán) 10 órakor kezdődő „Atomenergiáról – mindenkinek” című ismeretterjesztő konferenciára. A konferencia helyszíne ezúttal a debreceni Kölcsey Konferencia Központ (4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.). A rendezvény kísérő programja a „Radioaktivitás a természet része” című kiállítás, amely a konferencia központban november 13-22 között tekinthető meg. A konferencián részt venni szándékozók a mellékelt jelentkezési lap 2006. november 8-ig történő visszaküldésével jelezhetik részvételi szándékukat. (Postacím: TIT Stúdió Egyesület 1113 Budapest, Zsombolyai u. 6. Fax: 385-0414, E-mail: info@tit.hu, Telefon: 466-9019(Tóth Mihályné))
Program
Jelentkezési lap
Az előadások rövid kivonata
A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) 2006. október 19-én "A nukleáris energia jövője Közép-Kelet-Európában" címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten. A téma aktualitását a Közép-Kelet-Európában lejátszódó piacliberalizáció, a CO2 kvótakereskedelem és a megújuló energia szerepének növekedése adta. Az előadók a nukleáris energia jelenlegi helyzetének tárgyalása mellett hangsúlyozták, hogy az energiapiaci kihívások miatt egyre több ország fontolgatja a nukleáris energia alkalmazását, vagy alkalmazásának növelését. A konferencia a közép-kelet-európai szereplőkkel közösen próbált meg teljes körű képet alkotni az atomenergia régióbeli jövőjéről. A vizsgált szempontok között az infrastruktúra, a beruházás, a piaci feltételek, és a biztonság kérdése szerepelt. Dr. Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese „A nukleáris energia biztonsága Magyarországon” címmel tartott előadást. A konferencián román, bolgár és lengyel előadók ismertették az atomenergia helyzetét országuk energiapolitikájában. A konferencia többi előadása a www.rekk.eu honlapon megtalálható. Nuclear safety in Hungary (az előadás angolul)
A Kormányzati Koordinációs Bizottság nemzetközi együttműködési programja keretében került sor 2006. szeptember 19-21. között a Duna-Kőrös-Maros-Tisza térségi nukleárisbaleset-elhárítási konferenciára és törzsgyakorlásra. A rendezvényen romániai, vajdasági és magyar területi szervek vezető szakemberei vettek részt. A vajdasági delegációt dr. Lódi Gábor, a Vajdasági Tanács alelnöke, a romániai delegációt Marcell Lucaciu ezredes, az Arad megyei Sürgősségi Helyzetek Főigazgatósága főigazgatója vezette. A delegációkban polgári védelmi, környezetvédelmi, tűzoltó és önkormányzati szakemberek foglaltak helyet (10-10 fő). Magyar részről Bács-Kiskun és Békés megye 2-2 szakmai képviselőjén túl jelen voltak a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság Katasztrófa-elhárítási Operatív Munkacsoport és a Nukleáris Értékelő Részleg, valamint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság osztályvezetői (58 fő).
Tisztelt Rektor Úr! 2006. október 3-án a Kossuth Rádió Esti Krónika Háttér című műsorában beszélgetés hangzott el Dr. Aszódi Attila egyetemi docens, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója és Dr. Illés Zoltán, az Ön egyetemének tanára között. A beszélgetés apropóját az adta, hogy Pakson a napokban kezdenek hozzá a 2003. április 11-én történt súlyos üzemzavar következményeinek végleges felszámolásához. Aszódi Attila szereplését az indokolta, hogy korábban ő volt a helyreállításért felelős miniszteri biztos, Illés Zoltán pedig egyetemi tanársága mellett környezetpolitikusként szerepelt. Illés Zoltán közel két évtizede a magyar közélet emblematikus alakja. Megnyilvánulásaival nyíltan a magyar közvélemény terrorizálására törekszik ahelyett, hogy a valóban aktuális és komoly környezetvédelmi problémák megoldását segítené elő. Különösen és feltűnően elfogult az atomenergiával szemben. Ugyanakkor e tárgyban tett kijelentései kivétel nélkül hemzsegnek súlyos szakmai tévedésektől, tanúsítván, hogy a minimális szakértelemmel sem rendelkezik. Nem kívánok nyilatkozni arról, hogy egyéb környezetvédelmi témákban milyen szinten szakértő, de ki merem jelenteni, hogy az atomenergiával kapcsolatosan semmiféle szakértőnek nem lehet elfogadni.
Sajtójelentések szerint az Európai Parlament zöld pártjainak energiaügyi szóvivője Rebecca Harms öt kérdést tett fel az Európai Bizottságnak a Paksi Atomerőműben a közeljövőben kezdődő, a 2003 áprilisában megsérült fűtőelemek eltávolítását célzó munkákkal összefüggésben. Minthogy e kérdések közül több is részben, vagy egészben e munkálatok biztonságára vonatkoznak, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), mint a nukleáris biztonságért a magyar lakosság és az EU közvéleménye előtt felelős hatóság szükségesnek látja az alábbi tájékoztatás közreadását.