2024.03.19
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2024.02.01
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2023.09.26
NAÜ-közlemény a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátásával kapcsolatban
2023.08.11
NAÜ-közlemény a Zaporizzsjai Atomerőmű 4-es blokkjával kapcsolatban
A kitelepítési körzetet a Fukushima-I erőmű körüli 20 km-es zónára terjesztették ki.
Yukio Edano vezető kormánytisztviselő nyilatkozata: a japán idő szerint 15:36-kor (magyar idő szerint 7:36-kor) a Fukushima-Daiichi erőműben bekövetkezett robbanás nem érintette sem a reaktor, sem a konténment épségét.
A japán üzemeltető (TEPCO) a Fukushima-Daiichi erőmű 1. blokkja túlnyomásának csökkentése után felkészült a 2. és 3. blokk nyomáscsökkentésére is. Elemzők az 1. blokk zónájának megolvadását sem zárják ki. A radioaktivitás az erőmű határán meghaladta a hatósági korlátot, ezért az eseményt a nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES) a 4 (helyi következményekkel járó baleset) fokozatba sorolták. A helyi meteorológiai viszonyok szerint az esetleges radioaktív kibocsátás É-ÉK irányába, az óceán felé áramolna. A távolság és az esemény jellege következtében Magyarország területét semmilyen körülmények között nem veszélyeztetheti ez a baleset.
A japán hatóság közzétette a Fukushima környezetében járőröző mérőautók első dózismérési eredményeit. Ma hajnalban 0,07 és 5,1 mikro-Sievert/óra közti dózisokat mértek, a legmagasabb értékeket az atomerőmű bejáratánál. Az adatok értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a természetes háttérsugárzásból eredő tipikus érték Magyarországon 0,05-0,2 mikro-Sievert/óra körül ingadozik.
AZ ESEMÉNY ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA, VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEK Helyi idő szerint 14 óra 46 perckor (magyar idő szerint 8 órával korábban) Japán Honshu szigete közelében a Richter skála szerinti 8,9 erősségű földrengés történt. A rengés hatással volt a japán tengerpart észak-keleti szakaszán elhelyzekedő atomerőművekre is. Az atomerőművek reaktorai szabályosan leálltak. A Fukushima Daini erőmű négy blokkjának hűtése biztosított, de a megnövekedett nyomás csökkentése érdekében az erőművek konténmentjéből radioaktivitást is tartalmaző gőzt engedtek a szabadba. A Fukushima Daiichi erőmű 4.- 6. blokkjai karbantartás miatt álltak, az 1.- 3. blokkok külső energiaellátása megszűnt. A tartalék energiaforrásként szolgáló dízel-generátorokat a földrengést követő szökőár megrongálta. Az erőmű üzemeltetője mobil dízel-generátorokat szállított a helyszínre és állított üzembe. A japán üzemeltető (TEPCO)magyar idő szerint 7:30 órakor jelentette a hatóságnak, hogy a Fukushima Daiichi erőmű 1. blokkjában robbanás történt, ennek részletei még nem ismertek. Egyes vélemények gőzrobbanást valószínűsítenek, más források szerint hidrogén robbanás történt, egyik hír sem megerősített. Mind a Daini, mind a Daiichi erőművek 10 kilométeres környezetéből kitelepítették a lakosságot. A KÖRNYEZET SUGÁRZÁSI HELYZETE Március 12–én mobil mérőkocsikkal végeztek dózisteljesítmény mérések az erőmű közelében. A főbejárathoz közel hajnali 4 órakor 0,07 mikro-Sv/h –et mértek, ami háttérsugárzási szintnek felelt meg, ez helyi idő szerint 9:10 perckor 5,1 mikro-Sv/h –re nőt. Egy közeli megfigyelő állomáson szintén tapasztaltak megnövekedett sugárzási szintet. Itt a 0,07 mikro-Sv/h dózisteljesítmény 9:40-kor már 2,9 mikro-Sv/h –re emelkedett. A fenti sugárzási szinteknek egészségügyi következményei a lakosságra nincsen. A Japán üzemeltető jelentése szerint az elhárításban dolgozó egyik munkás mintegy 100 mSv dózisterhelést kapott.
Helyi idő szerint 14 óra 46 perckor a Richter skálán 8,9 erősségű földrengés volt Japánban a Honshu szigeten. A földrengés epicentruma 80 kilométerre keletre volt az Onigama atomerőműtől és 150 kilométerre északkeletre volt mindkét Fukushima telephelytől. A földrengésben érintett atomerőművek (Onagawa, Fukushima-Daiichi, Fukushima-Daini, Tokai Daini) működő blokkjai automatikusan leálltak és semmilyen radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. A Rokkasho reprocesszáló létesítmény vészhelyzeti dízel generátorral üzemel. A japán nukleáris biztonsági hatóság szerint eddig sem tűzet, sem üzemzavart nem okozott a földrengés. A japán nukleáris biztonsági hatóság folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket, s tájékoztatja a közvéleményt. Az atomerőművek elhelyezkedését mutató térkép
A japán nukleáris hatóság (NISA) megerősítette, hogy a Fukushima-Daini (Fukushima-II) erőmű egyik különálló szervízépületében és az Onagawa erőmű turbinacsarnokában korábban keletkezett tüzeket eloltották. Egyik tűz sem érintett nukleáris berendezést. A hat blokkból álló Fukushima-Daiichi (Fukushima-I) erőmű 2-es blokkján – az elektromos betáplálás kiesése folytán – hűtővíz veszteséget észleltek. Bár a reaktorban még elegendő hűtővíz van, azonnal mobil generátorokat irányítottak a helyszínre, és (helyi idő szerint 21 órakor, magyar idő szerint 13 órakor) megelőző intézkedésként elrendelték az erőmű 3 km-es körzetében élő lakosok kitelepítését.
Az OAH látja el az atomrobbantások tilalmát kimondó Átfogó Atomcsend Szerződés (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty) szervezetét előkészítő bizottság nemzeti kapcsolattartási pontjának feladatait. Az előkészítő bizottság (CTBTO) nemzetközi szervezet, amelynek feladata a Szerződés szerinti globális ellenőrző rendszer működőképességének megteremtése a Szerződés hatálybalépésének idejére. A Szerződés végrehajtásának ellenőrzésére az egész világra kiterjedő mérőállomás-hálózat és a mérőállomások által szolgáltatott adatok értékelését végző adatközpont működik. A rendszer feladata annak elősegítése, hogy a Szerződés rendelkezéseinek megsértését a lehető legkorábban fel lehessen ismerni. A Szerződés részes állama Magyarország is (kihirdetve az 1999. évi L. törvényben), a szerződés kellő számú aláírás hiányában azonban még nem hatályos. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (NURAF) látja el a magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pont feladatait, szervezi és koordinálja a magyarországi intézmények részvételét a különböző programokban és gyakorlatokban. A NURAF fontos célja az is, hogy a CTBTO tevékenységéről és eredményeiről minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtson, ezért 2011-től hírlevelet indít, amelyben összefoglalást ad a legfontosabb eseményekről. A hírlevél első száma az alábbi linken olvasható: CTBTO Hírlevél 2011/1
Magyarország által a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nyújtott támogató program keretében az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (OAH NURAF) a Paksi Atomerőmű Biztonsági Igazgatóság Nukleáris Biztonsági Osztályával és a NAÜ szakembereivel együttműködve 2011. február 14-18. között a Paksi Atomerőműben tanfolyamot tartott a NAÜ leendő nukleáris biztosítéki ellenőrei számára. Az egyhetes átfogó ellenőrzési gyakorlat során a NURAF munkatársai (Dr. Vincze Árpád, Dr. Vajda-Katona Tünde és Dr. Stefánka Zsolt) előadásokat tartottak és folyamatos helyszíni konzultációval segítették a tanfolyam sikeres lebonyolítását. A képzés keretében a résztvevők a nukleáris biztosítéki ellenőrzések során alkalmazott minden fontosabb ellenőrzési módszert, méréstechnikát gyakoroltak; a tervezési alapadatok helyszíni ellenőrzését, a nukleáris anyagok létesítményi nyilvántartásának áttekintését, a friss és a kiégett üzemanyagok ellenőrzésére alkalmazott méréstechnika használatát, a megfigyelési és körülhatárolási eszközök telepítését és szervízelését, a kiegészítő jegyzőkönyv szerinti adatszolgáltatás során nyújtott adatok ellenőrzését, valamint a környezeti mintavételt. A tanfolyam végén az ellenőröknek gyakorlati vizsgán kellett számot adniuk a tananyag sikeres elsajátításáról.
Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége (OECD NEA) 5-6 évente nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot (INEX) szervez a tagállamok részére. A negyedik sorozatban előkészített gyakorlaton az OECD NEA ezúttal egy piszkos bomba felrobbantása következményeinek kezelését és a helyreállítás előkészítését helyezi a középpontba. A gyakorlatot előkészítő bizottságot az Országos Atomenergia Hivatal vezette, a bizottságban 21 hazai szerv 53 képviselője működött közre. A kétnapos gyakorlatra 2011. február 23-án és 24-én a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon, a nukleáris veszélyhelyzet kezelésében érintett szervek részvételével került sor. A feltételezések szerint terroristák egy sugárzó, cézium-137 izotópot tartalmazó piszkos bombát robbantottak fel csúcsforgalmi időszakban az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésében, miközben az Albert Flórián stadionban labdarugó mérkőzés zajlott. A kezdeti beállításban a robbantás utáni helyzet kezelését a rendőrség, a tűzoltók és a mentők a katasztrófavédelem és a Terrorelhárítási Központ bevonásával már elvégezték, a sérülteket kórházba szállították, a közelben tartózkodókat biztonságba helyezték és a korai nyomozati tevékenységeket lezárták. A gyakorlat során az így kialakult helyzet további kezelését kapták feladatul a résztvevő szervezetek. Döntést kellett hozniuk többek között a sérültek kórházi kezeléséről, a kimenekített lakosság ellátásáról, a felajánlott nemzetközi segítség koordinálásáról, a helyszín hosszú távú biztosításáról, a közlekedési problémák megoldásáról, a terület sugármentesítéséről és a keletkező radioaktív hulladékok elhelyezéséről. Hangsúlyos feladat volt az egyes döntésekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi tájékoztatási stratégia kialakítása és annak végrehajtása is. A gyakorlat megrendezését indokolta, hogy a biztonság, illetve a biztonságot veszélyeztető helyzetek kezelése, a bekövetkezett esemény lakosságot, környezetet és anyagi javakat fenyegető következményeinek csökkentése egyre fontosabbá válik. A tavalyi árvizek, majd az októberi vörös iszap katasztrófa is rámutattak a védelmi igazgatási felkészülés és a helyi szintű válságok kezelésének fontosságára, és bizonyították, hogy előre nem látható, súlyos következményekkel járó eseményekre is fel kell készülni. A gyakorlat jelentőségét az a tény is növeli, hogy 2011 első felében Magyarország az Európai Unió soros elnöke. A Budapestre tervezett nemzetközi rendezvények, találkozók és megbeszélések kapcsán koncentrált figyelem övezi hazánk védelmi felkészültségét is. Említést érdemel a gyakorlat témájának újszerűsége: a terrorista cselekmények és ezen belül a radiológia károkozás elleni felkészülést világszerte nagy figyelem övezi. Magyarországon ilyen eseményen alapuló gyakorlatot korábban még nem rendeztünk, így az INEX-4 jó alkalmat teremtett arra, hogy a felkészülésünk ebben az irányban is lendületet vehessen a legújabb kihívásokkal szemben is. A gyakorlaton kulcsfontosságú szerep jutott a Budapest Fővárosi Védelmi Bizottságnak, hiszen a szcenárió szerinti esemény a fővárosban történt. A felkészítő jellegű gyakorlaton részt vett az OAH főigazgatója által vezetett Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által irányított Operatív Törzs és Lakosság Tájékoztatási Csoport is. A résztvevők a gyakorlat eredményes végrehajtásával bebizonyították, hogy Magyarország polgárainak biztonsága érdekében még egy ilyen nem várt és reményeink szerint soha be nem következő veszélyhelyzetre is felkészültünk. további részletek
Az Európai Nukleáris Társaság és társszervezőként a Belga Nukleáris Fórum 2011. február 13-16 között Brüsszelben tartotta a nukleáris közösség kommunikációjának javítása és a tapasztalok cseréje céljából szervezett nemzetközi konferenciát PIME2011 címmel. A rendezvényre öt kontinensről több mint 180 nukleáris kommunikációval és tájékoztatással foglalkozó szakember érkezett. (Az elmúlt évben a Magyar Nukleáris Társaság közreműködésével Budapesten rendezett PIME2010 konferenciáról a résztvevők ma is a legnagyobb elismeréssel beszélnek.) A konferencia szervezői 2005 óta díjat adnak ki a legjobb tájékoztatási kampány bemutatói részére. Első alkalommal a Magyar Nukleáris Társaság FINE ( Fiatalok a Nukleáris Energiáért) szakcsoportja nyerte el ezt a díjat a Sziget fesztiválon való részvételük bemutatásával. A díjra pályázni lehet. Ebben az évben 15 pályázat érkezett a bírálóbizottsághoz, amelyből az öt legjobb pályázó bemutathatta tevékenységét a konferencia résztvevőinek. Az öt kiválasztott pályázat között ott volt az OAH tájékoztatási tevékenységéről beadott pályázatunk is. Ez volt az első alkalom, hogy egy nukleáris biztonsági hatóság pályázata szerepelt a PIME díjra esélyesek között. A kiválasztott pályázók között volt még a kanadai AECL, a francia ANDRA és a belga, illetve a román Nukleáris Fórum. A díjat végül a konferencia résztvevőinek szavazata alapján a belga Nukleáris Fórum pályázata kapta meg egy rock-fesztiválon való részvételük bemutatásával. Public Information of the Hungarian Atomic Energy Authority