2024.03.19
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2024.02.01
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2023.09.26
NAÜ-közlemény a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátásával kapcsolatban
2023.08.11
NAÜ-közlemény a Zaporizzsjai Atomerőmű 4-es blokkjával kapcsolatban
ÖSSZES RENDKÍVÜLI HÍR
Hírek
Néhány dózisérték - tájékoztatásul
2011.03.22
Bizonyára akadnak olvasóink között olyanok, akik nincsenek tisztában a különböző dózisterhelések egymás közti viszonyaival, értékeivel. Az ő tájékozódásukat szeretnénk segíteni az alábbi jellemző értékekkel (minden adat mSv: milliSievert –ejtsd: ’miliszívert’ – egységben):
| 1 évig élni 80 km-re egy normálisan működő atomreaktortól | 0,00009 mSv |
| 1 db banán elfogyasztása | 0,0001 mSv |
| 1 évig élni 80 km-re egy széntüzelésű erőműtől | 0,0003 mSv |
| Egy kéz-röntgen felvétel | 0,001 mSv |
| Képcsöves monitor használata 1 évig | 0,001 mSv |
| Egy napi külső forrásból eredő természetes sugárterhelés Magyarországon | 0,002 mSv |
| Egy napi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon | 0,008 mSv |
| Egy napi külső forrásból eredő dózis Mitoban (a sérült Fukushima-I erőműtől délre 130 km-re), március 21-én 0 órától 24 óráig | 0,008 mSv |
| Egy mellkas-átvilágítás | 0,02 mSv |
| Egy tengerentúli repülőút | 0,05 mSv |
| Egy napi külső forrásból eredő dózis a Fukushima-II erőműnél (a sérült Fukushima-I erőműtől délre kb. 10 km-re), március 21-én 4 órától 22-én 4 óráig | 0,67 mSv |
| Egy mammográfiás felvétel | 3 mSv |
| Egy évi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon | 3 mSv |
| Egy mellkasi tomográf (CT) felvétel | 5,8 mSv |
| Az évi dóziskorlát a sugárveszélyes helyen dolgozókra | 20 mSv |
| A legkisebb dózis, amely már egyértelmű rák-kockázat növekedéssel jár | 100 mSv |
| A baleseti mentésben résztvevők számára megengedett legnagyobb dózis | 250 mSv |
| A legkisebb dózis, amely már közvetlen egészségügyi hatások megjelenéséhez vezethet | 400 mSv |
| A legkisebb dózis, amely már halálos lehet | 2000 mSv |
| Az a dózis, amely már gondos kezelés mellett is nagy valószínűséggel halálos | 8000 mSv |
A CTBTO (Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete) elemzése a Japán helyzetről
2011.03.21
A CTBTO (Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete) az esetleges nukleáris robbantások detektálására Nemzetközi Megfigyelő Rendszert működtet (International Monitoring System, IMS), melynek részét képezik a nagyon érzékeny radioaktív aeroszol és nemesgáz megfigyelő állomások is. Az állomások 1 napig terjedő levegő aeroszol mintavételezés majd 1 napig tartó gamma-spektrometriás mérést követően küldik a mérési eredményeket a CTBTO bécsi adatközpontjába, ahol az adatok így a mintavételezés kezdetét követő 3-ik napon válnak elérhetővé a tagországok számára. A március 12-18- közötti időszakra vonatkozó mérési adatok alapján látható, hogy a Japán Takasaki-ban lévő aeroszol- és nemesgázmérő állomások (~ 300 km DNY-ra a Fukushima Daiichi erőműtől) radioaktív Xenon és egyéb hasadvány termékek (elsősorban jód, tellúr és cézium izotópok) jelenlétét tudták regisztrálni átlagosan Bq/m3 nagyságrendű aktivitás-koncentráció tartományban. Ilyen szennyezettségű levegő folyamatos belégzéséből származó dózisterhelés is mélyen alatta marad a lakosságra megengedett határértéknek. Az érzékeny technológiának köszönhetően a japán állomáson kívül az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA partjainál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver, Canada) mérőállomáson is kimutatható volt egyes hasadvány termékek (elsősorban jód izotópok és Cs-137) jelenléte a kimutatási határ közelében (mikroBq/m3), melynek egészségügyi hatása elhanyagolható. A CTBTO által kifejlesztett atmoszférikus transzport modell (ATM) segítségével, az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) meteorológiai adatai alapján számolt szétterjedés összhangban van a mérési eredményekkel, ahogy az a március 18-i állapotra vonatkozó felhő helyzetét mutató alábbi ábra is mutatja.
Japán helyzet, 2011. március 21, magyar idő szerint 10 óra
2011.03.21
Általánosan elmondható, hogy a sérült blokkok áramellátásának és hűtésének helyreállítása jó ütemben halad. A nagyfeszültségű elektromos hálózat felől a blokkok külső áramellátásának helyreállítása folyamatban van. Az elektromos kábelek csatlakoztatását célzó telephelyi munkák befejeződtek. Az 1. blokkon tengervíz befecskendezéssel hűtik a fűtőelemeket. Az acél konténmentben a nyomásmérés helyreállítása március 19-én megtörtént. A 2. blokkon tengervíz befecskendezéssel hűtik a fűtőelemeket. Műholdas felvételek alapján füst vagy gőz nem figyelhető meg az épület felett. A pihentető medencébe további 40 tonna tengervizet szivattyúztak be. A 2. blokkon az áramellátás kiépítése befejeződött, jelenleg a fogyasztók működőképességének ellenőrzése zajlik (ezt követően lehet a hálózatra kapcsolni a hűtést biztosító rendszereket). A 3. blokkon tengervíz befecskendezéssel hűtik a fűtőelemeket. Műholdas felvételek alapján fehér füst vagy gőz figyelhető meg az épület felett, de annak mennyisége kisebb, mint a korábbi napokban. További tűzoltóautók érkeztek a helyszínre, az épület befecskendezéses hűtése folyamatban van. A 3. blokki konténmentben a nyomás előbb 320 kPa-ra emelkedett, majd csökkent; a nyomás monitorozása folyamatos. A 3. blokki pihentető medence vízráfecskendezéses hűtése megkezdődött és mintegy 15 órán át tartott. Az áramellátás helyreállítása a 3. blokkon jó ütemben halad (előreláthatóan ma befejeződik). 4. blokkon nincs rendelkezésre álló információ a pihentető-medence vízszintjéről. A víz ráfecskendezéses hűtés időszakosan zajlik. A pihentető-medence hőmérsékletéről nem áll rendelkezésre adat. Műholdfelvételek szerint jelentős gőztermelődés nincs. Az áramellátás helyreállítása a 4. blokkon is jó ütemben halad (előreláthatóan ma befejeződik). Az 5. blokkon a reaktortartály vízszintje a fűtőelemek fölött 2 méterrel állandósult. A reaktor hideg leállított állapotban van. A fűtőelemekből felszabaduló, egyre csökkenő nagyságú maradvány-hőt elvonó rendszer üzemel és hűti a reaktort valamint a pihentető-medencét. A pihentető-medence hőmérséklete folyamatosan csökken (jelenleg 35,1 °C). A hűtőrendszerek áramellátása dízel generátorokról biztosított. A 6. blokkon a reaktortartály vízszintje a fűtőelemek fölött 1,5-2,5 méterrel állandósult. A maradványhő-elvonó rendszer üzemel és hűti a reaktort valamint a pihentető-medencét. A pihentető-medence hőmérséklete folyamatosan csökken (jelenleg 28 °C). A hűtőrendszerek áramellátása dízel generátorokról biztosított, de a külső áramellátás részleges helyreállítása is megtörtént. A sugárzási helyzet A dózisteljesítmény (a sugárzás szintje) sem az atomerőmű telephelyén, sem a telephelyen kívül nem változott számottevően. A telephelyen kívül, a nagyobb városokban mindenhol jóval az emberi szervezetre veszélyes határérték alatt van. Fukushima prefektúrában négy tejmintában és egy ivóvíz-mintában találtak határértéket meghaladó jód-131 koncentrációt. Ibaraki és Tochigi tartományokban jód-131 és cézium-137 izotópokat detektáltak spenótban. A vizsgált minták aktivitáskoncentrációja mintáról-mintára nagy eltérést mutat. Némelyik mintában a jód- és cézium-tartalom meghaladja a határértéket.
Japán helyzet, 2011. március 21, magyar idő szerint 15 óra
2011.03.21
Az üzemeltető szervezet (TEPCO) által közétett információk megerősítették azokat a korábbi sajtóhíreket, amelyek világosszürke füst megjelenéséről adtak tájékoztatást a Fukushima Daiichi Atomerőmű 3. blokk tetejének dél-keleti oldaláról. A tájékoztatás szerint az egyik telephelyi dolgozó magyar idő szerint reggel 7:55-kor világosszürke füstöt észlelt. A 3. blokki reaktortartály és a reaktor konténment paraméterei, valamint az erőmű körül mért környezeti adatok nem mutattak változást; de biztonsági okokból a 3. blokk körül dolgozó munkavállalókat egy biztonságos helyre szállították. Később a füst csökkenését figyelték meg. Az üzemeltető továbbra is megtesz mindent a telephely biztonságának helyreállítása érdekében, és mérésekkel folyamatosan ellenőrzi a telephely környezetét.
A Japánt sújtó katasztrófák értékelése, 2011. március 20
2011.03.20
A Japán Nukleáris Ipari Fórum (JAIF) mai közleménye szerint a Fukushima-Daiichi atomerőmű 3. blokkja mellett a földrengéskor a gyorsulás csúcsértéke 5,07 m/s2 volt, ez meghaladta a tervezési értéket: a 4,99 m/s2-et. A Tokyoi Egyetem legújabb értékelése szerint a szökőár (cunami) legnagyobb magassága 23 m volt, az atomerőmű tervezésekor 10 m volt a referencia érték.
Japán helyzet, 2011. március 20, magyar idő szerint 11:30 (Összefoglaló)
2011.03.20
Fukushima Daiichi atomerőmű állapota A Fukushima Daiichi atomerőmű helyzete alapvetően nem változott tegnap óta. Továbbra is tengervízzel hűtik az 1÷3. blokki reaktorokat. A 3. blokk kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető-medencéjébe speciális, fecskendővel felszerelt teherautók segítségével juttatnak vizet. Eddig 13 órán keresztül 2000 m3 vizet fecskendeztek a 3. blokki pihentető-medencébe, és ide még 6 órán keresztül terveznek vizet juttatni, a kiégett üzemanyag hűtésére. A 4. blokk pihentető-medencéjébe is hasonló módszerrel kezdték meg a vízbefecskendezést március 20-án, magyar idő szerint 00:20-tól. Valamivel több, mint 1 óra alatt 80 m3 vizet sikerült 7 tűzoltóautóról bejuttatni. A speciális, teherautók fecskendői távműködtetésűek, így a személyzet a vízbefecskendezés alatt védve van a sugárzástól. Az 5. és 6. blokkon a két üzembe helyezett áramfejlesztő dízelgenerátor segítségével a reaktor hűtőkörében és a pihentető-medencékben is keringetni tudják a hűtővizet a maradék-hő elvezetésére. A hűtés hatására az 5., illetve a 6. blokki pihentető-medencék hőmérséklete csökkent: 70 oC–ról 43 oC-ra, illetve 70 oC-ról 52 oC-ra. Ezek az értékek már az üzemi hőmérséklet közelében vannak. Tovább folynak az erőfeszítések a telephelyen a blokkok külső villamos betáplálásának helyreállítása érdekében. Remélhető, hogy a 2. blokkon, majd az 1. blokkon már a mai napon működőképes villamosenergia-ellátás lesz. Ahogy korábban jeleztük, fontos kérdés, hogy a blokkok villamoshálózatát és berendezéseit milyen mértékben rongálta meg a természeti katasztrófa. Sajtóhírek szerint a felmelegedett, a reaktort védő épületszerkezetben (konténment) a tengervízzel való hűtése ellenére magas nyomás alakult ki. A nyomást a személyzet minden eszközzel megpróbálja csökkenteni. A konténment épségének megőrzése létfontosságú annak érdekében, hogy a reaktorban levő radioaktív anyag ne kerülhessen ki akadálytalanul környezetbe. Amennyiben más lehetőség már nem lesz, a túlnyomást okozó gázokat a szabadba kell engedni, amely további sugárterhelést okozhat az atomerőmű közvetlen környezetében. Az 5. és 6. blokk épületének tetején szellőző lyukakat vágtak, azért, hogy az esetlegesen keletkező és nagyon robbanékony hidrogén feldúsulását az épületen belül megakadályozzák, és az újabb robbanásokat elkerüljék. A sugárzási helyzet A sugárzás szintje az atomerőmű telephelyén is csökkenő tendenciát mutat. A Fukushima Daiichi atomerőmű 3. blokkjának közelében végzett mérések szerint március 19-re 3000 mikroSv/óra alá csökkent a dózisteljesítmény. A csökkenés más mérési pontokon is követhető: az irodaépület északi oldalánál, amely 500 méterre van a 3. blokk sérült épületéhez szintén 3000 mikroSv/h alá csökkent a dózisteljesítmény. A japán szakemberek szerint a csökkenés oka a 3. blokki pihentető-medencébe történő vízbetáplálás lehet. A sugárzási szint a nagyobb japán városokban nem változott, mindenhol jóval az emberi szervezetre veszélyes határérték alatt van. Néhány helyen (az atomerőmű néhány 10 km-es körzetében) azonban kimutatható a talajon rendkívül kis mennyiségű jód-131 és a Cs-137. A fentiek mellett március 19-én a japán Egészségügyi, Munka és Népjóléti Minisztérium képviselője bejelentette, hogy radioaktív jóddal szennyezett élelmiszereket találtak Fukushima prefektúrában. A jód szóban forgó izotópja rövid (8 napos) felezési idejű, ezért csak rövid távon jelenthet kockázatot emberi fogyasztás esetén. Gyerekeknek és fiataloknak nagyobb kockázattal jár a jód izotópok inkorporációja. A japán hatóságok két intézkedést határoztak el: 1) Mint korábban már beszámoltunk róla, március 16-án elrendelték, hogy a Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetéből kitelepítetteknek osszanak (stabil, nem radioaktív) jódtablettákat. 2) A japán Egészségügyi, Munka és Népjóléti Minisztérium vizsgálja az összes olyan élelmiszer forgalmazásának leállítását, amely Fukushima prefektúrából származik. A helyzetet értékelve az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a következőket kérte a japán kormánytól: • Értékelje a mezőgazdasági termékek, különösen az élelmiszerek radioaktív szennyeződését. • Dolgozzon ki közép- és hosszú távú tervet a mezőgazdaságban jelentkező problémák megoldására; a termőföld, az erdők, a növények és az állatok, különös tekintettel az emberi fogyasztásra szánt nyersanyagok kezelésére. • Könnyítse meg a nemzetközi kereskedelmet, főként az élelmiszerek importját.
Japán helyzet, 2011. március 20, magyar idő szerint 17:00
2011.03.20
Március 20-án, magyar idő szerint 07:45 órakor a Fukushima Daiichi atomerőmű 2. blokkjának al-elosztóját áram alá helyezték, vagyis a blokkon helyreállt a külső villamosenergia-ellátás. A nagyfeszültségű hálózattól kihúzott vezetéket összekötötték az 1. blokk al-elosztó állomásával is. Először a blokkok vezénylőtermeit akarják áram alá helyezni azért, hogy minél teljesebb információt lehessen kapni a blokkok állapotáról. (Normál üzemben a vezénylőteremből üzemelteti a blokkot az arra kiképzett atomerőművi személyzet.) Megkezdték a 3. és 4. blokk elektromos vezetékeinek ellenőrzési programját is. 40 m3 tengervizet sikerült betáplálni a 2. blokk pihentető-medencéjébe. A speciális teherautókról folytatták a vízbefecskendezést a 4. blokk pihentető-medencéjébe. Az eddig bejuttatott víz mennyisége 160 m3. A 3. blokkon a felmelegedett, reaktort védő épületszerkezetben (konténment) a tengervízzel való hűtése ellenére magas nyomás alakult ki. A nyomás értékét folyamatosan monitorozzák, és ha szükséges a nyomást valamilyen eszközzel megpróbálják csökkenteni. A japán szakemberek megkísérelnek pontosabb információkat szerezni a bejuttatott hűtővíz hatásáról, ezért helikopterről próbálják megmérni a 3. és 4. blokki pihentető-medencék falának hőmérsékletét. Az eddigi intézkedések hatására a Fukushima Daiichi atomerőmű 5. és 6. blokkja stabilan leállított és lehűtött állapotban van (figyelembe véve a pihentető-medencék állapotát is). A japán kormány bejelentette, hogy a Fukushima Daiichi atomerőmű balesettel érintett blokkjait – a következmények kezelésének végeztével – nagy valószínűséggel le fogja szereltetni.
Japán helyzet, 2011. március 19, magyar idő szerint 20 óra
2011.03.19
Két új mérőállomást helyeztek üzembe a Fukushima Daiichi atomerőmű telephelyén. Az egyiket az irodaépület északi oldalán, a másikat az atomerőmű nyugati kapujánál. Az első mérőeszköz 3000 mikroSv/h, a másik 300 mikroSv/h dózisteljesítményt jelez. A magasabb érték oka, hogy az irodaépület északi oldala közel van a sérült blokkokhoz. Sikerült összekötni a nagyfeszültségű hálózatot a Fukushima Daiichi 2. blokk villamos alállomásával. Folytatják a blokkok külső villamos energiaellátásához szükséges munkákat. Fontos kérdés, hogy a blokkok villamos hálózatát milyen mértékben rongálta meg a természeti katasztrófa. A Fukushima Daiichi atomerőmű 5. és 6. blokkjához tartozó dízelgenerátorok adják a villamos áramot, hogy megfelelő vízszint legyen a blokkok pihentető-medencéjében, a tárolt, kiégett fűtőelemek hűtéséhez és árnyékolásához. A vízbetáplálás eredményeként az 5. és a 6. blokk pihentető-medencéjében már 2 méteres vízoszlop alatt vannak a kiégett fűtőelemek. A japán Egészségügyi, Munka és Népjóléti Minisztérium képviselője bejelentette, hogy radioaktív jóddal szennyezett élelmiszereket találtak Fukushima prefektúrában. A jód szóban forgó izotópja rövid (8 napos) felezési idejű, ezért csak rövid távon jelenthet kockázatot emberi fogyasztás esetén. Gyerekeknek és fiataloknak nagyobb kockázattal jár a jód izotópok inkorporációja. A japán hatóságok két intézkedést határoztak el: 1) Mint korábban már beszámoltunk róla, március 16-án elrendelték, hogy a Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetéből kitelepítetteknek osszanak (stabil, nem radioaktív) jódtablettákat. 2) A japán Egészségügyi, Munka és Népjóléti Minisztérium vizsgálja az összes olyan élelmiszer forgalmazásának leállítását, amely Fukushima prefektúrából származik. A helyzetet értékelve az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a következőket kérte a japán kormánytól: • Értékelje a mezőgazdasági termékek, különösen az élelmiszerek radioaktív szennyeződését. • Dolgozzon ki közép- és hosszú távú tervet a mezőgazdaságban jelentkező problémák megoldására; a termőföld, az erdők, a növények és az állatok, különös tekintettel az emberi fogyasztásra szánt nyersanyagok kezelésére. • Könnyítse meg a nemzetközi kereskedelmet, főként az élelmiszerek importját.
Japán hírek, 2011. március 19, magyar idő szerint 11 óra
2011.03.19
A 3. blokkon továbbra is vízágyúkkal felszerelt tűzoltóautókról fecskendeznek be vizet a Fukushima Daiichi a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló pihentető-medencébe. Több ilyen speciális jármű érkezett a helyszínre, amelyek mindegyike 6 m3 vizet tud a pihentető-medencébe juttatni. A feltörő gőzből arra lehet következtetni, hogy az akció sikeres, a víz eléri a felhevült fűtőelemeket. Hasonló hűtési módszerrel tervezik hűteni az 1. blokki pihentető-medencében tárolt kiégett fűtőelemeket is, mivel feltételezhető, hogy az üzemanyag itt is túlhevült, és az épület állapota (korábban ezen a blokkon is volt hidrogénrobbanás) lehetővé teszi a tűzoltó fecskendővel felszerelt autók bevetését. A külső villamos betáplálás visszaállítása érdekében a nagyfeszültségű hálózat és a Fukushima Daiichi 2. blokk között lefektetett villamos vezeték és az elosztó rendszer összeszerelése folyik. Az atomerőmű telephelye körül monitorozzák a sugárzási helyzetet, megállapítható, hogy mind az atomerőmű környezetében, mind távolabb folyamatosan csökken a környezetben a radioaktív sugárzás. A telephely környékén a sugárzás intenzitása magasabb az átlagnál, de nem éri el az emberi szervezetre káros szintet. A legutóbbi jelentés szerint az atomerőmű telephelyének kapujánál 300 mikroSv/h dózisteljesítményt mértek (a március 16-án mért legmagasabb érték: 2000 mikroSv/h volt). A telephelyen található kiégettüzemanyag-tároló, amelyben kb. 7000 kiégett fűtőelem köteget tárolnak egy vízzel feltöltött medencében, a természeti katasztrófa-sorozat ellenére nem károsodott, a víz hőmérséklete (55 oC) nagyon lassan emelkedik, de messze van a kritikus értéktől. A 6. blokkhoz tartozó újabb dízelgenerátort sikerült működőképessé tenni március 18-án, magyar idő szerint 20:22-kor. Ezzel sikerül villamos betáplálást biztosítani a blokk berendezéseihez, és az 5. blokk pihentető-medencéjének hűtését ellátó szivattyút is üzembe helyezték, megoldva az itt tárolt kiégett fűtőelemek hűtését. Az 5. és 6. blokk épületének tetején, három helyen szellőző lyukakat vágtak azért, hogy az esetlegesen keletkező és nagyon robbanékony hidrogén feldúsulását az épületen belül megakadályozzák, és az újabb robbanásokat elkerüljék. Március 16-án a japán hatóságok elrendelték, hogy a Fukushima Daiichi atomerőműtől 20 km-es körzetéből kitelepítetteknek osszanak (stabil, nem radioaktív) jódtablettákat. A tablettákat és a gyerekek számára készített szirupot az evakuációs központokban halmozták fel. Jódtabletták fogyasztása kizárólag számukra ajánlott, megelőzve a radioaktív jód felhalmozódását a pajzsmirigyben. Máshol Japánban sem szükséges jódtablettákat szedni. Különösen értelmetlen a tabletták beszedése Európában, s így Magyarországon is. Ez a figyelmeztetés azért fontos, mert a szervezetbe bevitt többlet jód egészségkárosodáshoz vezethet.
Japán hírek, 2011. március 19, magyar idő szerint 14 óra
2011.03.19
Sikerült bekötni nagyfeszültségű hálózat és a Fukushima Daiichi 2. blokk között lefektetett villamos vezetéket a telephelyen levő elosztó rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű telephelyén sikerült külső forrásból a villamos áramot biztosítani. A következő feladat a 2. blokk villamos hálózatával való összeköttetés kialakítása. A mérések szerint a radioaktív sugárzás szintje Tokyo-ban és más városokban messze alacsonyabb az emberi szervezetre káros szintnél. A japán kormány elrendelte Fukushima Daiichi atomerőmű 65 km-es körzetében az élelmiszerek ellenőrzését. Japánban jelenleg nem találtak olyan élelmiszert, amelynek radioaktív anyag tartalma meghaladja a japán jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértéket. A japán kormány a mérések ismeretében – szükség esetén – dönt a végrehajtandó intézkedésekről. A vizsgálatok a Fukushima Daiichi atomerőmű közvetlen környezetét érintik, mivel az ország nagyobb részén nincs hatása a Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett balesetnek.
20 éves az OAH
2011.03.18
Az Országos Atomenergia Hivatal 2011. március 18-án, megalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából jubileumi konferenciát szervezett a Hotel Ramada Plaza Hadrianus termében. Az ünnepségen a hazai nukleáris szakemberek mellett részt vettek a hazai és nemzetközi partnerszervezetek képviselői is. Bár a Japánban történt atomerőmű baleset beárnyékolta az ünnepi megemlékezést, s számos külföldi vendég - köztük az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője - kénytelen volt lemondani részvételét, a rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a mintegy 200 résztvevő tájékoztatást kapjon nemcsak az eltelt húsz év eredményeiről és a jövőbeni feladatokról, de a japán atomerőmű baleset legújabb fejleményeiről is. A rendezvényen Bencsik János klíma és energiaügyi államtitkár köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a Gyimesi Zoltán díjat Czoch Árpádné dr.-nak, az OAH főtanácsadójának az atomenergia biztonságos felhasználása terén végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért. A rendezvény előtti sajtótájékoztató alkalmat adott arra, hogy a sajtó képviselői szakemberektől kapjanak tájékoztatást a japán atomerőmű balesettel kapcsolatos eseményekről és az Európai Unióban ezzel kapcsolatban kialakult helyzetről. A rendezvény programja:
Az esemény új INES besorolása - március 18. magyar idő szerint 15:00
2011.03.18
Újabb INES (Nemzetközi Nukleáris Eseményskála) szerint elkészített előzetes besorolás készült a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművekben (Fukushima 1. és 2. atomerőművek 6, illetve 4 reaktorral) bekövetkezett a földrengés és szökőár okozta eseményről. Az első információk alapján, március 12-én INES 4-re minősítették a japán szakemberek a bekövetkezett eseményt. Március 18-án finomították és a Fukushima Daiichi és Daiini atomerőművek különböző blokkjait külön vizsgálva, blokkonként végezték el a skála szerinti besorolást. A Fukushima Daiichi 1÷3. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 5. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést, ezért hirdették ki a nukleáris veszélyhelyzetet. A reaktor hűtőkörének biztonsági szelepe, amely a túlnyomás elleni védelmet biztosítja és a szabadba továbbítja a lefúvatott közeget, többször működött. Ezért elhatározták, hogy az így elveszített hűtőközeget tengervízzel pótolják, amit a tűzoltó rendszeren keresztül tudtak bejuttatni a konténmentbe. A reaktort körülvevő védő épületszerkezetben (konténmentben) felgyülemlő gázokat a szellőztető rendszerek segítségével távolították el. A telephely határán ekkor elérték 0,5 mSv/h-ás dózisteljesítményt. A dózisteljestmény értéke alapján feltételezték, hogy a reaktorban levő fűtőelemek nem károsodtak azonban a nedves aknában a radioaktív anyag mennyisége magas volt. A konténmenten belüli nyomás emelkedése arra utalt, hogy a konténmentben felgyűlt hidrogén (igen robbanékony anyag) veszélyezteti a reaktor védőburok (konténment) épségét. Közben több mérőműszer használhatatlanná vált, így a személyzet feltételezésekre alapozott. A lakosságot kitelepítették az atomerőmű 20 km-es körzetéből. Egy dolgozó 106 mSv dózist kapott (az éves határérték ebben az esetben 100 mSv). Végleges adatot nem lehet mondani arról, hogy összesen mennyi radioaktív anyag került ki a környezetbe és a baleset elhárítását végzőket mennyi sugárterhelés érte, mivel a baleset kezelése még folyik. A Fukushima Daiichi 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Mivel a szökőár az elektromos helyiségeket valamint a vízkivételi művet is elárasztotta, villamos betáplálás hiányában megszűnt a pihentető-medence hűtése és vízbetáplálása. A pihentető-medence hőmérséklete elkezdett emelkedni és vélhetően a medence vízszintje is csökkent. A medencében tárolt kiégett üzemanyag maradványhője felmelegítette a pihentető medence vizét, amitől az forrni kezdett. Ezt követően a reaktor épülete megsérült feltételezhetően hidrogénrobbanás következtében. A pihentető-medence hűtőközegének pótlásával folyamatosan próbálkoznak. A Fukushima Daini 1, 2. és 4. blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 3. A besorolás indoklása: Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) is elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású (nagynyomású ZÜHR) szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést. Néhány tengervizet kiemelő szivattyút sikerült üzembe venni, amikkel sikeresen csökkentették a nedves akna közegének hőmérsékletét és nyomását. A reaktorban levő üzemanyag maradványhőjének (remanenshő) elvezetésére használt rendszer működtetésével sikerült 100 oC alá csökkenteni a reaktorok hűtőközegének hőmérsékletét, majd a reaktort teljesen lehűteni, és a reaktort szubkritikus, lehűtött állapotban tartani.
- «
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
- 88
- 89
- 90
- 91
- 92
- 93
- 94
- 95
- 96
- 97
- 98
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- 104
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- 113
- 114
- 115
- 116
- 117
- 118
- 119
- 120
- 121
- 122
- 123
- 124
- 125
- 126
- 127
- 128
- 129
- 130
- 131
- 132
- 133
- 134
- 135
- 136
- 137
- 138
- 139
- 140
- 141
- 142
- 143
- 144
- 145
- 146
- 147
- 148
- 149
- 150
- 151
- 152
- 153
- 154
- 155
- 156
- 157
- 158
- 159
- 160
- 161
- 162
- 163
- 164
- 165
- 166
- 167
- 168
- 169
- 170
- 171
- 172
- 173
- 174
- 175
- 176
- 177
- 178
- 179
- 180
- 181
- 182
- 183
- 184
- 185
- 186
- 187
- 188
- 189
- 190
- 191
- 192
- »
