Magyarországon a 2000. január 1-jén hatályba lépő 1999. évi LXXIV törvény a katasztrófák elleni védekezésről (Katasztrófatörvény) szabályozza a nukleárisbaleset-elhárításban résztvevő szervezeteket és feladataikat.

A törvény következményeként a legfőbb irányító szerv minden típusú katasztrófa esetén a Kormányzati Koordinációs Bizottság (továbbiakban: bizottság). A bizottságot a Belügyminiszter irányítja, nukleáris veszélyhelyzet esetén helyettese az OAH Főigazgatója. A bizottság az adott típusú katasztrófa elhárításába bevont minisztériumok és országos szervezetek magas rangú képviselőiből áll. A bizottság rendszeres ülései közötti időben egy állandó titkárság szervezi a nukleárisbaleset-elhárítási rendszert. Nukleáris veszélyhelyzet esetén a Kormányzati Koordinációs Bizottság két albizottsága – a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság és az Operatív Törzs – vesz részt a döntés előkészítésében és végrehajtásában. A két albizottság delegált tagjai az érdekelt minisztériumok és országos szervezetek szakértői. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, (amely magába foglalja a Polgári Védelem és a Tűzoltóság szervezetét) Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központot és Veszélyhelyzeti Központot működtet. A Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság munkáját az Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezet (OAH BESZ CERTA), mint műszaki-tudományos döntés-előkészítő szervezet segíti. Ehhez a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság Szakértői Részleget működtet az OAH-ban.

Az OAH BESZ feladatai között szerepel, hogy műszaki-tudományos szakértői véleményt és tanácsot adjon a döntéshozóknak az aktuális állapotról, a veszélyhelyzet várható alakulásáról és a lakosság védelmét célzó óvintézkedésekről.

Az OAH BESZ szerepe a magyar nukleárisbaleset-elhárításban

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleáris Biztonsági Igazgatóságnak – mint felügyeleti szervnek a nukleáris biztonsággal összefüggő bármely kérdés esetén – jóváhagyási joga van a magyar nukleáris létesítmények telephelyi nukleárisbaleset-elhárítási, intézkedési terveinek (BEIT) hatósági engedélyezésekor.

Az OAH felelős bármely telephelyi esemény értékeléséért, különös tekintettel annak lehetséges környezeti következményeire. Egy reaktorbaleset esetén (Magyarországon vagy külföldön) az OAH Baleset-elhárítási Szervezete készíti el az adott helyzet és a jövőbeni lehetséges következmények elemzését. Az OAH BESZ az elmúlt években megszerezte és folyamatosan fejleszti a feladatok ellátásához szükséges szaktudást és eszközöket.

Az új törvényi szabályozás megváltoztatta az országos nukleárisbaleset-elhárítási szervezetek szerepét és feladatait. Ezáltal az OAH BESZ feladata lett minden típusú nukleáris veszélyhelyzet esetén a környezeti radiológiai helyzet és a várható következmények értékelése, valamint a lakosság védelmét célzó óvintézkedések javaslatának elkészítése a döntéshozó szervezetek számára.

Az OAH a kapcsolattartási pont az értesítések fogadásában bármely, hazánkban vagy külföldön történt, nukleáris vagy radiológiai esemény esetén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az OAH Készenléti Ügyeletes Felügyelője a nap 24 órájában fogadja a magyar nukleáris létesítményekből, illetve CERTA Ügyeletes Felügyelője a nemzetközi közösségtől érkező bejelentéseket. A nemzetközi közösség a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), az Európai Uniót és a Magyarországgal kétoldalú gyorsértesítési egyezményt kötött országokat jelenti.

Kapcsolattartási pontként az OAH BESZ feladata a gyorsértesítési egyezményhez tartozó országok, az EU és a NAÜ folyamatos tájékoztatása egy esetleges hazai nukleáris veszélyhelyzet esetén. Az OAH szakértői aktív résztvevők az országos Baleset-elhárítási és Intézkedési terv (Országos BEIT) felülvizsgálatában és a nukleáris létesítmények által benyújtott BEIT-ek engedélyezésében.

Az OAH BESZ felépítése és csoportjainak feladatai

Az OAH BESZ három csoportból áll:
- a nukleáris elemzések elvégzésért felelős Nukleáris Csoportból,
- a radiológiai elemzéseket végző Sugárvédelmi Csoportból, illetve
- a jelentések elkészítéséért, a csoportok munkájának összehangolásáért és az elkészült
jelentések jóváhagyásáért felelős Vezetési Csoportból.



A Krízishelyzeti Vezető, mint a végső jóváhagyó felelős az OAH BESZ által készített és elküldött összes dokumentumért. A csoportok által készített anyagokat a csoportvezetők ellenőrzik, és terjesztik a Krízishelyzeti Vezető elé. A Jelentéstervező a Krízishelyzeti Vezető helyettese, feladata a nemzetközi és külföldi szervezeteknek küldendő jelentések elkészítése. A Tájékoztatási Felelős elkészíti az OAH BESZ sajtóközleményeit és szervezi az OAH tájékoztatási tevékenységét. A Krízishelyzeti Vezető a csoportvezetők bevonásával minden órában értekezletet tart. A Vezetési Titkár feladata a Vezetési Csoport működése során elhangzott fontosabb események lejegyzése. A Hírközlő végzi a beérkező anyagok fogadását, a kimenő anyagok kiküldését és az iktatást.

A Nukleáris Szakértő feladata a forrástag meghatározása és az erőművi állapot értékelésében a Nukleáris Helyzetelemző segítése. A Nukleáris Csoport által készített jelentéseket a Nukleáris Vezető hagyja jóvá. A csoport kérdéseire a PA Rt. balesetelhárítási szervezetbe delegált Helyszíni Ügyeletes Felügyelő szerezhet a helyszínen választ.

A Sugárvédelmi Csoport a Nukleáris Csoport eredményeire, a mért sugárzás-eloszlási adatokra és a meteorológiai előrejelzésekre támaszkodva elemzi-értékeli, illetve prognosztizálja az aktuális és a várható sugárzási helyzetet, és javaslatot készít az országos vezetés számára a várható következmények enyhítése érdekében. Tagjai: a Sugárvédelmi Vezető, aki a csoport munkáját vezeti, a Sugárvédelmi Szakértő, aki a környezeti szimulátor szoftvert futtatja, a Sugárzási Helyzetelemző, aki figyelemmel kíséri az országos sugárzási adatokat és a Sugárvédelmi Szakértővel együtt értékeli az aktuális és a várható környezeti sugárzási helyzetet, valamint a Meteorológus, aki a meteorológiai előrejelzésekkel segíti a csoport munkáját.

A számítástechnikai eszközök rendelkezésre állásáért a Számítástechnikus felel, az ő feladata a felmerülő problémák megoldása. Hosszabb működés esetén az OAH BESZ tagjainak ellátásáról, valamint az esetleges papíralapú dokumentumok szétosztásáról a Logisztikus gondoskodik.

Az ügyeletes felügyelők

Az Országos Atomenergia Hivatal Készenléti Ügyeletes Felügyelő feladata a hazai nukleáris létesítményekben történt vagy azok működésével kapcsolatos eseményekre vonatkozó bejelentések fogadása. A nap huszonnégy órájában készen áll, hogy a faxon vagy telefonon keresztül érkező üzeneteket fogadja. A CERTA Ügyeletes Felügyelő a külföldi nukleáris veszélyhelyzetekről érkező jelentéseket fogadja. Az Ügyeletes Felügyelők feladataik ellátásához rendelkezésükre áll egy-egy mobil kommunikátor, aminek a segítségével faxot küldhetnek és fogadhatnak , illetve szükség esetén telefonálhatnak . A Készenléti Ügyeletes Felügyelő a beérkezett jelentésekről feljegyzést készít, a nagyobb gyakoriságú, kisebb jelentőségű ügyekben önmaga jár el, míg nukleáris veszélyhelyzet lehetősége esetén a Krízishelyzeti Vezetőt tájékoztatja.

A riasztás

Az OAH BESZ riadóztatásáról megszületett döntés után (gyakorlat vagy éles helyzet) az előre elkészített riasztási rend alapján zajlik a szerepekre kiválasztott szakemberek értesítése és behívása a veszélyhelyzeti központba. A riasztási láncban a Krízishelyzeti Vezető riasztja a CERTA Ügyeletest, aki továbbriasztja a csoportok vezetőit, akik a csoportjaikban szereplő személyek riasztását is elvégzik. Az elfogadott felkérés után a riasztott személyzet a baleset-elhárítási eljárásrendekben kijelölt munkahelyére siet, ahol megkezdi a szerepkörének megfelelő feladat ellátását.