A szerződés története és jelentősége

Az Átfogó Atomcsend Szerződés (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty, CTBT) megtilt minden nukleáris robbantást a környezetben. A szerződéssel kapcsolatos tárgyalások és szerződés megfogalmazása a Genfi leszerelési értekezleten történt és New Yorkban nyitották meg aláírásra 1996. szeptember 24-én.

A szerződés olyan korábbi kétoldalú, regionális és globális megállapodásokra épül, mint például az Atomsorompó Egyezmény. A CTBT célja a nukleáris fegyverek felszámolása az új típusú nukleáris fegyverek kifejlesztésének és minőségi tökéletesítésének tiltásával. Kulcsszerepet játszik a nukleáris proliferáció (a nukleáris fegyverek elterjedése) megakadályozásában és a nukleáris leszerelésben, ezzel hozzájárul egy biztonságosabb világ megteremtéséhez.

A szerződés felépítése

A CTBT egy bevezető részből, 17 cikkből, két mellékletből és egy két mellékletet tartalmazó protokollból áll. A szerződést aláíró államok célja és törekvése a bevezető részben került megfogalmazásra, a szerződés szerinti alapvető kötelezettségeket az I. cikk tartalmazza. A három szervből – a Részes Államok Konferenciájából, a Végrehajtó Tanácsból és a Technikai Titkárságból – felépülő Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization, CTBTO) létrehozásáról a II. cikk rendelkezik. A szerződés előírásainak betartását ellenőrző globális megfigyelő rendszer leírása a IV. cikkben és a protokollban található. A helyszíni ellenőrzések eljárása a protokoll II. részében található. A XIV. cikk rendelkezik arról, hogy a szerződés mielőbbi hatálybalépésének elősegítése érdekében a ratifikációs folyamat felgyorsítása érdekében konferencia szervezhető, amennyiben a szerződés az aláírásra való megnyitástól számított három éven belül még nem hatályba.

A szerződésből származó alapvető kötelezettségek

„1. Valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy nem végez semmiféle fegyverkísérleti nukleáris robbantást, illetve semmiféle más nukleáris robbantást, és megtilt, illetve megelőz minden ilyen nukleáris robbantást a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen.

2. Továbbá valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy tartózkodik mindenféle fegyverkísérleti nukleáris robbantás, illetve mindenféle más nukleáris robbantás előidézésétől, az arra való bátorítástól, illetve attól, hogy annak végrehajtásában bármilyen módon részt vegyen.”

Hatálybalépés

A CTBT 180 nappal azt követően lép hatályba, hogy a 2. mellékletében felsorolt 44 állam – köztük Magyarország (Kihirdetve: 1999. évi L. törvény az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott Átfogó Atomcsend Szerződésnek a Magyar Köztársaság által történő megerősítéséről és kihirdetéséről) – ratifikálta, amely jelenleg még nem történt meg. Ez a 44 állam hivatalosan részt vett az 1996-os Leszerelési Konferencián és rendelkezik atomreaktorral.

A szerződés hatályba lépésekor a szerződés előírásainak betartását ellenőrző globális megfigyelő rendszernek működőképesnek kell lennie, egyidejűleg összehívásra kerül a Részes Államok Konferenciája. A Konferencia a CTBTO legfontosabb szerve, ennek feladata a Végrehajtó Tanács tagjainak megválasztása, amely a Technikai Titkárság tevékenységét felügyeli. Amennyiben kételyek merülnek fel a szerződés rendelkezéseinek betartásával kapcsolatban, akkor a Végrehajtó Tanács konzultációt folytat az érintett Részes Államokkal és intézkedési javaslatot tesz a Konferencia részére a helyzet rendezésére.

Az Ellenőrző Rendszer legfontosabb elemei

A szerződés átfogó globális ellenőrzési rendszert tart fenn, amely a Nemzetközi Megfigyelő Rendszerből (International Monitoring System, IMS), konzultációs eljárásokból, helyszíni ellenőrzés kezdeményezésének lehetőségéből és bizalomépítő intézkedésekből tevődik össze. A jelenlegi ellenőrzési rendszer a Genfi Leszerelési Konferencián a Tudományos Szakértői Csoport (Group of Scientific Experts, GSE) által vezetett több éves tárgyalások eredményeképpen született és célja annak elősegítése, hogy a szerződés rendelkezéseinek megsértését a lehető legkorábban fel lehessen ismerni.

Nemzetközi Megfigyelő Rendszer (International Monitoring System, IMS)

Az IMS 337 megfigyelő állomásának (170 szeizmikus, 11 hidro-akusztikus, 60 infrahang, 80 radionuklid állomás és 16 radionuklid laboratórium) valamelyike a bolygónk legeldugottabb területein – köztük az északi és a déli sarkvidéket – is megtalálható. A szeizmikus, hidro-akusztikus, infrahang és radionuklid megfigyelési technikák a földfelszín- és tenger alatti, valamint légköri hang- és energiarezgések, illetve az atmoszférába kibocsátott radionuklidok regisztrálására szolgálnak.

Nemzetközi Adatközpont (International Data Centre, IDC) és Globális Kommunikációs Rendszer (Global Communications Infrastructure, GCI)

A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adatai a legmodernebb műholdas Globális Kommunikációs Rendszeren keresztül kerülnek továbbításra a Nemzetközi Adatközpontba, a szervezet bécsi központjába. Itt az adatokat feldolgozzák és az IDC termékeivel, mint például az ellenőrzött eseményjelentésekkel (Reviewed Event Bulletin) és más esemény-szűrési szolgáltatásokkal együtt a Részes Államok rendelkezésére bocsátják.

Helyszíni ellenőrzés

Amennyiben a beérkezett és elemzett adatok alapján nehezen értelmezhető esemény történik, a Részes Államok egy konzultációs folyamat során adhatnak hangot a szerződés megsértésével kapcsolatos feltételezéseiknek. Ettől a folyamattól függetlenül a Részes Államok kérhetik egy helyszíni ellenőrzés (On-Site Inspection, OSI) lefolytatását. Az OSI tisztázza, hogy a szerződés előírásainak megsértésével nukleáris robbantásra került-e sor és adatokat gyűjt, amelyek segíthetnek az esetleges szabályszegő azonosításában. A szerződésben az OSI végső ellenőrzési módszerként szerepel, amelyet bármely Részes Állam kezdeményezhet a szerződés hatályba lépését követően.

A tagsággal járó előnyök

A tagállamok politikai előnyt élveznek többek között a regionális és nemzetközi béke és stabilitás megteremtésében.

A tagállamok használhatják az ellenőrzési adatok összegyűjtésére, továbbítására, feldolgozására és elemzésére szolgáló technológiákat. Az Előkészítő Bizottság segítséget nyújt a Nemzeti Adatközpontok kialakításához (mint amilyen az OAH-ban is működik), hozzáférést biztosít a Szakértői Kommunikációs Rendszerhez (Expert Communication System). A tagállamok az ellenőrzési rendszer adatait számos más polgári területen is használhatják, például tudományos kutatás, katasztrófa-elhárítás és meteorológiai és klíma előrejelzések.

CTBTO Előkészítő Bizottság (Preparatory Commission)

Státusz és mandátum

Az Előkészítő Bizottságot 1997-ben hozták létre az egyezmény hatékony végrehajtásához szükséges előkészületek elvégzésére a CTBT hatálybalépéséig. Ennek a szervnek a feladata a Részes Államok első konferenciájának előkészítése is. Az Előkészítő Bizottság nemzetközi szervezet, mely együttműködési megállapodást kötött az Egyesült Nemzetek Szervezetével, és székhelye Bécsben található. Az Előkészítő Bizottság tevékenysége az ellenőrző rendszer szerződés hatálybalépésekor való működőképességének megteremtésére, illetve a szerződés aláírásának és ratifikálásának ösztönzésére irányul. Az Előkészítő Bizottság a Részes Államok első konferenciájának lezárásáig marad fenn, azt követően a jogai, kötelezettségei és feladatai átszállnak az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetére.

Felépítés

Az Előkészítő Bizottság egy plenáris testületből áll, melyet a Részes Államok és az Ideiglenes Technikai Titkárság (PTS) alkot, melynek jelenlegi végrehajtó titkára Tóth Tibor. További politikai szervei az A és B Munkacsoport, valamint a Szakértői Csoport.

Hazánk szerepe

Az Országos Atomenergia Hivatal, mint Nemzeti Kapcsolattartási Pont áll kapcsolatban az Előkészítő Bizottsággal, a Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya szervezi és koordinálja a magyarországi intézmények részvételét a különböző programokban. Az OAH fontos célja annak elősegítése, hogy az Előkészítő Bizottságnál felhalmozódott tapasztalat minél hatékonyabban hasznosulhasson a magyarországi intézeteknél.

Az ellenőrzési rendszer keretein működő helyszíni ellenőrzési rendszer kiépítéséhez, és az Előkészítő Bizottság munkájának támogatásához magyar intézmények is csatlakoztak. A Magyar Honvédség Vegyivédelmi Információs Központja, az MH Térképészeti Szolgálata az Előkészítő Bizottság által szervezett felkészítő tanfolyamokon szakmai előadások megtartásával, illetve az esetleges jövőbeli helyszíni ellenőrzésekre kiküldendő, a felderítésben és a felszámolásban jártas szakemberek felajánlásával támogatja az Előkészítő Bizottság munkáját. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szakembereinek tapasztalatait hatékonyan tudja a Szervezet a megfigyelő rendszer kialakításában és fejlesztésében kamatoztatni; az Intézet eszközöket, és azokat működtető személyzetet is ajánlott fel a helyszíni ellenőrzések támogatására. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései támogatják a következmények megbecslését, míg trajektória-számításai az esetleges robbanás kiinduló-pontjának meghatározásában játszhatnak szerepet.

Budapest, 2006. november 9.

Összeállította:
Szabó Szilárd
biztosítéki felügyelő