A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló atomsorompó-szerződés végrehajtásának biztosítékaként Magyarország is nemzetközi ellenőrzés alá helyezte nukleáris tevékenységét.

Az atomsorompó szerződés hazai végrehajtását európai uniós tagságunkat követően a 2006. évi LXXXII. törvény szabályozza.

A nemzetközi non-proliferációs rendszer részeként a nukleáris anyagok hazai nyilvántartását és felhasználását a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei végzik.

Az Euratom szerződés alapján az Európai Unió Bizottsága közvetlen hatáskörrel rendelkezik minden tagállamban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására kötött szerződésben vállalt kötelezettségek betartatására. Így a Bizottság a nukleáris anyagok békés célú alkalmazásának ellenőrzése terén lényegében nemzeti hatósági jogkörökkel rendelkezik: a létesítmények részére kötelezettségeket írhat elő, helyszíni ellenőrzéseket tarthat, és szankciókat alkalmazhat.

A Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek végrehajtásaként az OAH országos nyilvántartási rendszert működtet, amely szorosan kapcsolódik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Euratom biztosítéki ellenőrzési rendszeréhez. A Hivatal a helyi nyilvántartások adatait, a hazai anyagmérleg-körzetek készletváltozási, anyagmérleg-, illetve leltárjelentéseit ellenőrzi, feldolgozza, majd továbbítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Euratom részére. Az OAH szakemberei rendszeres helyszíni ellenőrzéseket tartanak, és részt vesznek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Euratom tisztviselői által Magyarországon végzett helyszíni ellenőrzéseken.

Magyarország önkéntes alapú támogatást nyújt a NAÜ biztosítéki rendszeréhez. A támogató programban az OAH Általános Nukleáris Igazgatóságának szakértőin kívül fontos szerepet kaptak a hazai létesítmények, amelyek helyszínek biztosításával, valamint szakmai előadások és gyakorlatok megtartásával járulnak hozzá a támogató program sikeréhez. A támogató program keretében hagyományszerűen rendez az OAH továbbképzéseket és tanfolyamokat a NAÜ szakemberei, illetve fejlődő országok nukleáris szakemberei részére.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete részt vett annak a támogató programnak a végrehajtásában, amely a besugárzott üzemanyagköteg biztosítéki ellenőrzésében nyújt segítséget egy ún. tomográf módszer alkalmazásával. A magyar résztvevő a NAÜ ellenőrzéshez szükséges berendezés prototípusának legyártását vállalta, melyet 2009 folyamán sikeresen be is fejezett.

Szintén a támogató program keretében az MTA Izotópkutató Intézet több mérési módszert is kifejlesztett, többek között a Pu-Be neutronforrások azonosítása, a nukleáris méréstechnikai elektronika, valamint a nukleáris törvényszéki és környezeti analitika területén, amelyek a NAÜ és tagországai számára is hasznosíthatóak lesznek. 2010 folyamán a legújabb fejlesztések a NAÜ-ben rendezett szemináriumon is bemutatásra kerültek. Az intézet ICP-MS laboratóriuma 2009 folyamán megkezdte a NAÜ Analitikai Laboratórium Hálózatához való csatlakozást, melyben feladata a NAÜ ellenőrei által vett nukleáris biztosítéki dörzsminták elemzése. A csatlakozás várhatóan 2010 folyamán lezárul.

Nemzetközi szervezetek

Az Európai Biztosítéki Kutatási és Fejlesztési Szervezet (European Safeguards Research and Development Association, ESARDA) munkájában aktívan részt vesznek az OAH munkatársai, amely szervezet célja az atomsorompó rendszer ellenőrzési módszereinek korszerűsítésére irányuló fejlesztési munkák összefogása. A szervezet tevékenységében a NAÜ és az Európai Unió is szerepet vállalnak. Az OAH illetékes főosztályvezetőjét a szervezet alelnökévé választották a 2009-2010-es időszakra. Tagként választották be az OAH képviselőjét az ESARDA Szerkesztő Bizottságába, az Irányító Testületbe (Steering Committee), a Roncsolásos Elemezés Munkacsoportba (Destructive Analysis Working Group), az Integrált Biztosítéki Munkacsoportba (Integrated Safeguards Working Group), továbbá alelnökét adja az OAH az ESARDA biztosítékok alkalmazását koordináló bizottságának. ESARDA kétévente megrendezésre kerülő soron következő konferenciáját 2011-ben Budapesten tartják.

Magyarország tagja az amerikai kezdeményezésre létrejött Globális Nukleáris Energia Partnerségnek (Global Nuclear Energy Partnership – GNEP). A kezdeményezés fontos célja, hogy az atomerőmű gyártó, illetve a fűtőelem technológiával rendelkező országok oly módon mozdítsák elő a nukleáris energiatermelést az ebben érdekelt országok számára, hogy azok fűtőelem ellátási garancia fejében mondjanak le a dúsítási és újrafeldolgozási technológia kifejlesztéséről. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül 24 országot magába foglaló Partnerség a jövőben is két és többoldalú együttműködéssel kívánja céljait megvalósítani, szem előtt tartva a nukleáris biztonság, az Atomsorompó szerződés és a Biztosítéki megállapodások szempontjait. A szervezetben hazánkat az OAH képviseli.

Magyarország is partnere a nukleáris terrorizmus elleni globális kezdeményezésnek (Global Initiative to Combat Nuclear Terrorism – GICNT), melynek célja a nukleáris eszközökkel végrehajtott terrortámadások megelőzése. Az OAH 2009-ben részt vett a GICNT tervezői munkacsoportjában, melynek feladata a résztvevő országok felkészültségét segítő gyakorlatok ütemezése, a tapasztalatainak értékelése és a hatékony nemzetközi fellépés koordinálása.

Az USA Energiaügyi Minisztériuma indította el a Globális Veszélycsökkentési Kezdeményezést (Global Threat Reduction Initiative - GTRI), amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és más országok is támogatnak. A kezdeményezés több programot takar. Az egyik program célja, hogy a nagy dúsítású uránnal üzemelő kutató reaktorok és teszt reaktorok üzemanyagát kis dúsítású üzemanyaggal váltsák fel (Reduced Enrichment for Research and Test Reactors (RERTR). A GTRI másik programja a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok nukleáris védettségének (nuclear security) növelésére irányul. Az OAH és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma 2009-ben együttműködési megállapodást kötött, melynek keretében az amerikai féllel együttműködve az OAH és az Országos Rendőr-főkapitányság szakemberei áttekintették a hazai első és második veszélyességi kategóriába tartozó sugárforrások fizikai védelmének helyzetét. A program keretében 2009 során 14 helyszín felmérése történt meg (elsősorban a sugárterápia, az ipari célú besugárzás, az ipari radiográfia és a kutatás-fejlesztés területéről) és 8 esetben megvalósult a fizikai védelem megerősítése is, melynek teljes költségét, továbbá az első három évben az új fizikai védelmi rendszer fenntartási költségeit az amerikai fél fedezi. A létesítményekben található sugárforrások fizikai védelmi rendszerének fejlesztése mellett várhatóan a források szállításával - mint a radioaktív anyagokkal kapcsolatos tevékenységek legsérülékenyebb fázisával - kapcsolatos fizikai védelmi eszközök, eljárások fejlesztésére is sor fog kerülni.