2014. augusztus 2. szombat 
•  Az OAH elérhetőségei
•  Szervezeti felépítés
•  Vezető tisztségviselők
•  SZMSZ
•  Jogi háttér
•  Az OAH angolul...
•  Nukleáris létesítmények hatósági felügyelete
•  Nukleáris és radioaktív anyagok hatósági felügyelete
•  Fizikai védelem
•  Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelése
•  Nukleárisbaleset-elhárítás
•  Szabályozás
•  Nemzetközi kapcsolatok
•  Részvétel az Európai Unió munkájában
•  Műszaki megalapozó tevékenység
•  Tájékoztatás
•  Tevékenységek szabályozása
•  Az alkalmazás szabályozása
•  Műszaki megalapozó tevékenység
•  Műszaki háttérintézmények
•  Nukleáris baleset-elhárítás
•  Nemzetközi egyezmények
•  INES skála
•  Nukleáris létesítmények
•  Az atomenergia részesedése...
•  Nem energetikai alkalmazások
•  Az OAH gazdálkodása
•  A KNPA kezelése
•  1.Közadat
•  2.Szervezeti, személyzeti adatok
•  3.Tevékenység, működés adatai
•  4.Gazdálkodási adatok
•  1.A hónap hírei
•  2.Sajtóközlemények
•  3.Sajtótájékoztatón kiadott anyagok
•  4.Nemzetközi hírek
•  5.Rendezvények
•  6.Egyéb
•  Nyilvános kiadványok
•  Előadások
•  Felülvizsgálatok eredményei
•  Enciklopédia (Rövidítések jegyzéke)
•  Nukleáris Biztonsági Szabályzatok
•  Útmutatók
•  Politikák
•  Szoftverek

 ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL

Keresés:      
    NAGY KONTRASZTÚ OLDALAK

ENGLISH VERSIONKAPCSOLATOKE-MAIL  

 
KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP KEZELÉSE


Először közzétéve: 2003.11.22. , utoljára módosítva: 2011.12.30.

 

 
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (atomtörvény) előírja, hogy az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra.

A radioaktív hulladék elhelyezése (átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése), és a kiégett üzemanyag elhelyezése (átmeneti tárolása vagy a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása) akkor tekinthető biztonságosnak, ha
- biztosított az emberi egészség és a környezet védelme e tevékenységek teljes időtartamára; és
- az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás az országhatárokon túl sem nagyobb a belföldön elfogadottnál.

Ennek érdekében az atomtörvény 1998. január 1-jei hatállyal létrehozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA, Alap) a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának (azaz a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének, vagy a nukleárisüzemanyag-ciklus más módon való lezárásának), továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozására. Az Alap az államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített állami pénzalap.

Az atomtörvény rendelkezése szerint az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) felügyelő miniszter rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhasználásáról és az Országos Atomenergia Hivatal felelős az Alap kezeléséért.

Az Alap forrását az atomenergia azon alkalmazóinak befizetései képezik, akiknél radioaktív hulladék keletkezik. A legnagyobb befizető a Paksi Atomerőmű Zrt., amelynek még az üzemideje alatt be kell fizetnie az Alapba a pénzeszközöket az atomerőműben keletkező radioaktív hulladékokkal és kiégett fűtőelemekkel, valamint az atomerőmű leszerelésével kapcsolatos minden költség fedezésére.

A központi költségvetésből finanszírozott nukleáris létesítmények (a Budapesti Kutatóreaktor és a BME NTI Oktatóreaktor) részére a központi költségvetés fedezi a befizetéseket, amikor a költségek felmerülnek. A radioaktív hulladékot elhelyező egyéb intézményeknek szintén be kell fizetniük az Alapba a vonatkozó miniszteri rendeletben közölt árjegyzék szerinti összeget.

Ezekből a forrásokból történik az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása, valamint a meglévő tárolók üzemeltetésének finanszírozása is.

Az OAH az Alapból finanszírozott tevékenységek elvégzésére – a Kormány felhatalmazásával – 1998-ban megalapította a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-t (RHK Kft.). Az RHK Kft. (http://www.rhk.hu) felelős a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója és a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló üzemeltetéséért is.

Az Alap felhasználására az RHK Kft. közép- és hosszú távú (egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig terjedő, évente aktualizált) tervet, és évente munkaprogramot készít, amelyeket az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő, az Alappal rendelkező miniszter hagy jóvá. Az Alap kezelése során az OAH ellenőrzi ezek végrehajtását.

Az Alapba történő befizetéseket e tervekkel összhangban állapítják meg. A Paksi Atomerőmű Zrt. éves befizetési kötelezettségére az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter tesz javaslatot. A javaslat alapja a RHK Kft. előterjesztése, amelyet előzőleg véleményez a KNPA Szakbizottsága, az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal.

Annak érdekében, hogy az Alap megőrizze értékét - az atomtörvény előírásának megfelelően - a központi költségvetés az Alap előző évi átlagos állományának alapján, a jegybanki alapkamat előző évi átlagának figyelembe vételével hozzájárul az Alaphoz. Ezt az összeget a költségvetési törvény KNPA fejezete „költségvetési támogatásnak” nevezi, de valójában ez a befizetés az Alap hosszú távú értéktartását szolgálja.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a Magyar Államkincstár egy elkülönített számláján van. Az Állami Számvevőszék (http://www.asz.hu) évente ellenőrzi az Alap költségvetésének tervezését, a költségvetés végrehajtását és a feladatok teljesülését.

A radioaktív hulladékok kezelésének hazai helyzete

 
   

Országos Atomenergia Hivatal
Telefon: 06 (1) 436-4800  - Telefax: 06 (1) 436-4843
Cím: 1036 Budapest Fényes Adolf utca 4.
Postacím: 1539 Budapest Postafiók 676.
E-mail: szerkeszto kukac haea pont gov pont hu

OLDAL-TÉRKÉPIMPRESSZUMLETÖLTÉSI SEGÉDLETTECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK